Legyen Ön is Extra Early Bird | Agrárszektor 2025 konferencia
Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, az év egyik legrangosabb agrárszakmai eseményére.
A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke nyitóbeszédében elmondta, hogy a hazai gabonatermesztők egy nehezebb időszakot tudhatnak maguk mögött, mivel az elmúlt hetek csapadékhiánya mellett a hirtelen felhőszakadásokkal és viharokkal is meg kellett küzdeniük - írja a kamara. Ez növénybiztosítási szempontból váratlan helyzetet eredményezett, ugyanis a termelők jelentős részét felkészületlenül érték a felhőszakadások és viharok okozta károk, amelyre nem vagy alig kötöttek eddig biztosítást. Ugyanezeken a területeken a jégkárok, nem kis mértékben a kamara által működtetett jégkármérséklő rendszernek köszönhetően, csökkentek.
A konferencia résztvevői abban egyetértettek, hogy a már említett zaklatott időszak a növény-egészségügy területére is hatással volt. A laboratóriumok a búzánál és a napraforgónál fuzárium- és toxinfertőzések megjelenését mutatták ki. A kukoricát eddig elkerülték a betegségek, de a szakértők szerint a termelőknek különösen ügyelniük kell az aflatoxin-fertőzés elkerülésére. A tanácskozás termelői kihívásokkal foglalkozó részében a növényvédelemmel foglalkozó cégek képviselői egyetértettek abban, hogy a klímaváltozást az a termelő fogja túlélni, aki megfelelő fajtaválasztással, a szélsőséges időjáráshoz illeszkedő technológiával és növényvédelemmel készül a jövőre.
A konferencián kiderült, hogy a nedves kukoricák feldolgozása már megkezdődött, ennél a feldolgozók nem észleltek fertőzéseket. Ennek a felhasználása széles körű, hiszen takarmányozási célra és ipari célra is egyaránt alkalmas. A hazai feldolgozók szerint ez a kör a következő 5-15 éves időszakban bővülhet, ugyanis akár már itthon is előállíthatóvá válik a kukoricaalapú bioműanyag, amellyel kapcsolatban már zajlanak a kutatási-fejlesztési tevékenységek.