Jön a magyar agrárium kihagyhatatlan toprendezvénye, az Agrárszektor Konferencia | 2023. november 29-30., Siófok
A rendezvény az éves agráresemények összegzése és értékelése mellett hosszabb távú jövőképet is felvázól a résztvevők számára a megalapozott fejlesztési és beruházási döntésekhez. A konferencián a hazai államigazgatási, banki, vállalati és érdekképviseleti szféra csúcsvezetői nyújtanak első kézből származó, releváns információkat, amelyek az agrárgazdaság valamennyi szereplője – a termelők, az élelmiszergyártók és a kereskedők – számára egyaránt hasznos tájékoztatásul szolgálhatnak.
SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4-4 pont kapható az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez mindkét nap külön regisztráció szükséges a helyszínen!)
Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója a Világgazdaságnak elmondta, hogy tavaly körülbelül 460 ezer tonna búzát importált az ország, amely a hazai tárolókban felhalmozva nyomja a piacot. Ennek a búzaexport gyakorlati megszűnésén túl az is az oka, hogy a malmok termelése is jócskán esett, mintegy 25 százalékkal lett kevesebb az őrlés, ugyanis a 200 ezer tonnás lisztexport körülbelül kevesebb mint az egyharmadára csökkent. Egyszerűen nem tudunk az ukrán liszttel versenyezni még a hagyományos román piacunkon sem, ahová egyébként évente körülbelül 150 ezer tonna búza ment ki liszt formájában. Az ukránok olyan árakat diktálnak, amelyeket a magyar malmoknak lehetetlen teljesíteni.
A malmoknál december 31-én három-négy havi olyan búza volt készleten, amelyet még tonnánként 130-140 ezer forintos áron vásároltak, és amelynek tárolását azóta finanszírozzák. Ugyanakkor a lisztárak 15-20%-os csökkenésnek indultak, sőt, a búza is jelentősen olcsóbb lett, hiszen már 83-85 ezer forint körüli tonnánkénti árakkal találkozhatunk. A drágán beszerzett készletek május végéig is kitarthatnak, ami egyben azt is jelenti, hogy a malomipar nagy veszteséget fog elkönyvelni a második negyedévben.
A szakember úgy véli, hogy a piacon most némi termelői pánikot tapasztalnak, a gazdálkodók szeretnének szabadulni terményüktől, mert félnek attól, hogy az új termést nem tudják majd betárolni. Aki tavaly, a még magasabb árakon nem adta el a búzáját, azt tapasztalhatta, hogy nemcsak a malomipar érdeklődése csappant meg, hanem a magyar exportőrök sem tudnak szállítani a hagyományos piacainkra. Ennek pedig az az oka, hogy az ukránok az olasz és a román piacot is teljes egészében elfoglalták.
Ez egy folyamatos kínálati piacot valószínűsít, így - főleg ilyen kamatok mellett - a feldolgozók sem fognak kéthavi készletnél többet tárolni. A feldolgozók ugyanakkor ígéretet tettek a tárolókapacitásaik lekötése miatt aggódó termelőknek, hogy adott esetben saját raktáraikat bérbe adják nekik. Most nyugtatni kell a piacot, hogy ne süllyedjen 80 ezer forint alá az ár, a „8-assal kezdődő” árakkal ugyanis már a malomipar is tud működni, ilyen áron a búza- és a lisztpiacon is versenyképesek tudunk maradni az ukránokkal is. A kukoricánál ennél is rosszabb a helyzet, mert a toxinfertőzés miatt nagy mennyiség beragadt termelőknél
- írja a lap.
Lakatos Zoltán szerint a kialakult helyzeten kormányzati segítséggel lehetne úrrá lenni úgy, hogy támogatják az etanolgyárakat azért, hogy a szennyezett terményt fel tudják dolgozni. A Gabonaszövetség alelnöke úgy véli, félő, hogy a kormányzati beavatkozása nélkül a termelők összekeverik majd a megmaradt tételeket az új terméssel, ezzel rontva a minőségén.