Az őszi kalászos gabonák közül az árpa fejlettsége jónak mondható, a korábbi egyenetlen növekedés már kevésbé látható rajta, olvasható a magyarnovenyorvos.hu oldalán. Most a fő problémát az utána vetett búzák lassú kelése okozza, mert a teljesen kiszáradt talajokon a foltos és hiányos kelés jellemző az ország legtöbb tájegységén. Ha esne még a közeljövőben, az még segítené a búzát a további fejlődésben a tél beállta előtt, bár gyakori eset, hogy a téli hótakaró alatt kel ki a kenyérnekvaló. De az lenne az ideális, ha még az ősz folyamán bekövetkezne a búza bokrosodása.

A meleg ősz hatására jelentősen nőtt a gabonák levéltetű- és kabóca-fertőzöttsége. A szárnyas levéltetvek mellett már általánosnak mondható a kis levéltetű-kolóniák jelenléte is az árpa- és a búzavetésekben. Ha tovább folytatódik a kártevők számára kedvező időjárás, akkor fel kell készülni a levéltetvekkel és a kabócákkal behurcolt gabonavírusok járványszerű elterjedésére is. Az őszi gabonákon legszembetűnőbben az árpa sárga törpülés vírusa figyelhető meg, de a virológiai tesztek különböző vírusok többféle kombinációját mutatták ki. Jelentős fertőzés esetén, vagyis 10 %-os szint felett, érdemes lehet megfontolni a vírusvektorok elleni védekezés elrendelését.

A levéltetvek általános elterjedése jellemző a repcevetésekre is. Az utóbbi évek kutatásai arra derítettek fényt, hogy a vírusfertőzött repce esetében jelentősnek mondható terméscsökkenéssel kell számolni. A jelenlegi nemesítési irányokban ezért fokozott hangsúllyal szerepel a vírusrezisztencia. Addig is azonban marad a levéltetvek elleni kémiai védekezés. A növényorvosok fotói azt bizonyítják, hogy a nyárias ősz hatására több térségben felerősödött a repce káposztalégy-fertőzöttsége. A beteg növényeket azonban már semmi sem mentheti meg a pusztulástól.

A repcék többsége már elérte a 7-8 leveles állapotot, így már nem halogatható a regulátorozás. Le kell lassítani a további intenzív növekedést, hogy a továbbiakban inkább a gyökérnyak erősödjön.