A növények fejlődésével párhuzamosan az őszi káposztarepcében, az árpában és a búzában egyaránt erős levéltetűfertőzés kialakulás figyelhető meg, olvasható a magyarnovenyorvos.hu oldalán. A szárnyas levéltetűegyedek már az árvakelésű növényeken és a zöldítésre szolgáló keresztes virágú növényeken viszonylag korán kifejlődtek, így az elsőként kikelt vetéseken gyorsan megjelentek. Az őszi káposztarepcén és az árpán már jó ideje erősödik a betelepülésük, az őszi búzán pedig folyamatban van az első levéltetűkolóniák kialakulása. Most még telepenként csak néhány lárva látható, de a kellemes időjárás és a bőséges táplálék segíti a kolóniák növekedését. Minél tovább tart a levéltetvek fertőzése, annál nagyobb az esélye a vírusfertőzés átadásának. A fertőzött növények egész nyáron jelen voltak környezetünkben, hiszen nagyon sokan elhanyagolták a tarlók rendszeres ápolását, ami a vírusok fennmaradásának a melegágya.

A száraz ősz ellenére a fejlettebb ősziárpa- és búzavetéseken máris megjelentek a gabonalisztharmatés a helmintospóriumos (dreslera) levélfoltosság első tünetei. Bár a fertőzés most még csak a fejlettebb növényállományokban és tüneti szinten jelentkezik, az esőzések miatti nedves növényeken a megbetegedés szintje várhatóan erősödni fog. A tartós nedvességborítás elsősorban a levélfoltosságot okozó betegségek számára kedvező, de a további enyhe időjárás elősegítheti a gabonalisztharmat erősödését is.

A tartós szárazság nem kedvezett a gabonafutrinka támadásának, a kártevő ugyanis ilyen körülmények között nem rakja le tojásait. Bár a nyár folyamán igen sok vándorló imágóval lehetett találkozni a tarlókon, ennek ellenére most nincscsócsárlófertőzés, még az önmaguk után vetett gabonatáblákban sem. A fejlettebb növényállományban kikelt lárvák már kevésbé veszélyeztetik a növényeket.