Martha Mutschler-Chu, a Cornell Egyetem Integrált Növénytudományi Iskolájának növénynemesítési és genetikai részlegének professzora fejlesztette ki ezeket a paradicsomvonalakat. Eljárása nem igényel beavatkozást a növény genomjába, viszont megköveteli annak ismeretét. A kutatónő 2005 óta dolgozik azon, hogy a vadon élő paradicsomban előforduló természetes gomba- és baktériumrezisztenciát egymás után áthelyezte a kultúrvonalakba, melyeket azóta New York állam és az északkeleti régiók adottságaira adaptáltak - írja a farmprogress.com.

A paradicsomtermelők rettegett ellensége a fitoftóra, vagyis a paradicsomvész. A fertőzés először a leveleken jelentkezik, vizenyős, szürkés foltok formájában, majd kiterjed a levelekre is. A foltok végül barnára színeződnek, a levél elszárad. A száron is elterjed a betegség, majd a bogyókra is kiterjed a fertőzés. A fertőzés jellemzően gyors tempóban zajlik le. Különösen a biogazdaságokat veszélyezteti, hiszen ezek nem alkalmazhatják a konvencionális gombaölőket.

Az ellenálló fajták a nagyüzemi gazdaságokban is lehetőséget adnak a vegyszerterhelés jelentős csökkentésére. És ami legalább ennyire fontos: ha nem permetezünk, akkor nem fokozzuk szekeciós nyomást a gombákra a kijuttatott vegyi anyagokkal szemben, így fékezhető a rezisztencia kialakulása az okszerűen alkalmazott készítményekre.

Más a helyzet a bakteriális betegségekkel. A paradicsom klavibakteres betegségének kórokozója például akár 5 évig is fertőzőképes marad a talajban, és innen, a gyökereken keresztül jut be az edénynyalábokba. Ellene kizárólag egészséges, csávázott vetőmaggal és ellenálló fajtákkal lehet védekezni, minden más kezelés hatástalan. Vagyis egyetlen megoldás az ellenálló képesség bevitele nemesítéssel.

A harmadik nehezen kezelhető károsítócsoportot a vírusok képezik. Mint tudjuk, ezek ellen nem léteznek "gyógyszerek", egyedül a növény "immunrendszerében" bízhatunk. A gyakorlatban a vírusokat terjesztő szívókártevők (pl. levéltetvek) irtására koncentrálunk, de létezik más megoldás is. A paradicsomnövénynek nemcsak számunkra van erős "szaga".

- mondja Mutschler-Chu, aki arra számít, hogy a rovar- és a betegségellenállóságot két éven belül kombinálni tudja a kísérleti paradicsomaiban. Úgy gondolja, ezek a növények jó alapot adhatnak majd a további nemesítéshez, ami már az ízfokozásra koncentrálhat. "Az új génszelekciós eljárásoknak köszönhetően a nemesítendő anyag gyorsan kiválasztható, és a kívánt genetikai előrehaladás két generáció alatt megvalósítható. Korábban ez a munka legealább hat generációt igényelt volna" - teszi hozzá a kutatónő.