Kiderült: ez a genetikai tulajdonság lehet az egyik legfontosabb a jövő cukorrépáinál

Kiderült: ez a genetikai tulajdonság lehet az egyik legfontosabb a jövő cukorrépáinál

Ahogy a kórokozók és kártevők elleni küzdelem, valamint az egyre szélsőségesebbé váló időjárás egyre nagyobb nyomás alá helyezi a cukorrépát, a BBRO BeetField20 Virtual Live online bemutatója a termesztők rendelkezésére bocsátott néhány információt, amivel azok alkalmazkodhatnak a változó meteorológiai és politikai klímához.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

A vízfelhasználás hatékonysága egyre fontosabb lesz a világ növénytermesztésében, és különösen nagy jelentőségű lesz azoknak a tulajdonságoknak a felismerése, amelyek hatékonyabb vízfelhasználást tesznek lehetővé. Ez volt a kiindulópontja Georgina Barrattnak, a Nottinghami Egyetem PhD-s hallgatója kutatásának, aki azt vizsgálta, vannak-e olyan genetikai tulajdonságok, amelyek javíthatnák a cukorrépa vízfelhasználásának hatékonyságát, írta meg a Farmers Guardian.

Georgina Barratt több kísérletet is elvégzett két olyan cukorrépa-fajtán, amelyek a többinél jobb szárazságtűréssel rendelkeztek. Az egyik fajta magasra felnövő levélzettel rendelkezett, míg a másiké széles és szétterülő. A kutató az öntözés különböző módjait és mértékét felhasználva vizsgálta azt, hogy hogyan használják fel az egyes fajták a kapott vizet, hogy viselik a különböző stresszhatásokat és hogyan tértek magukhoz szárazabb időszakok után.

Georgina Barratt az online eseményen elmondta, hogy a két fajta vízfelhasználási hatékonysága között is voltak különbségek. A szétterülő levélzetű jobban használta fel a rendelkezésére álló vizet, és a magasra növő fajtáétól eltérő szén-13-as izotóp-értékkel rendelkezett. A kutató elmondta, hogy azért is volt izgalmas ez a felfedezés, mert két bejáratott, kereskedelmi forgalomban is kapható fajtáról tudhatott meg többet az emberiség. Ha a nemesítési eljárás egy ilyen kései szakaszában ilyen fontos különbséget található, az azt jelenti, hogy lehet mód a vizet még hatékonyabban felhasználó fajták létrehozására is.

Ebben az esetben arra jöttünk rá, hogy a szétterülő, húsosabb lombozattal rendelkező változaton kevesebb sztóma (gázcserenyílás) található, amely így kevesebb póruson keresztül veszít vizet, ezért volt jobb a vízfelhasználása

- mondta Georgina Barratt.

Korábban is voltak már olyan kísérletek, amelyek az egyes fajták szárazságtűrését vizsgálták. Így például 2004-ben 46 különböző genotípuson tesztelték, hogy aszályos körülmények között mekkora hozamokat lehet velük elérni az öntözés segítségével, mondta a kutató. Egy 2005-ös kutatás pedig azt mutatta ki, hogy a pozsgásabb, lédúsabb levélzettel rendelkező növényeknek jobb a szárazságtűrési indexe.

Ez ahhoz hasonlít, amit a szárazabb éghajlatokon élő növényeknél lehet tapasztalni, mint például a kaktuszoknál. A húsosabb növények gyakran jobbak a víz megőrzésében és a szárazabb időszakok sem viselik meg őket annyira

- mondta Georgina Barratt.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?