Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A hűvösebbre váltó időjárás nem gátolta az őszi káposztarepce fiatalkori kártevőinek a további terjedését és a károsítás erősödését, olvasható a magyarnovenyorvos.hu oldalán. Az esők ugyan jót tettek az igen heterogén vetések kiegyenlítődésének és a növények fejlődésének, ennek ellenére a bolhafélék kártétele még egy ideig elkíséri a repce növekedését, és sajnos ugyanez a helyzet a repcedarázs károsításával is. A vetéseken az imágók a kelés kezdetétől fogva folyamatosan rakják petéiket, sőt az első álhernyók már ki is keltek. Az elhúzódó peterakás és lárvakelés miatt a kártételi veszélyhelyzet még jó sokáig, a tartósan hideg idő beálltáig fent fog maradni. Az eltérő fejlettségű növényállományban már négyzetméterenként 1-2 db álhernyó is komoly károkat képes okozni.
A repce kelésével párhuzamosan rövid időn belül megjelentek a kelő növényeken a vírusvektor levéltetvek. Az utóbbi években a kutatások bebizonyították, hogy a levéltetvek által terjesztett keresztesvirágú növények vírusai képesek jelentős terméskiesést okozni a repcében, ezért fontos a vírusvektor levéltetvek terjedését már az első szárnyas egyedek és kis kolóniák megjelenésekor megakadályozni. A gyors betelepedést leghatékonyabban az árvakelések eltüntetésével lett volna megelőzhető, de ez az igen fontos tarlóápolási művelet az idén késedelmet szenvedett, akárcsak a kalászos gabonatarlók esetében. Ez a hiányosság már most előrevetíti a hamarosan sorra kerülő őszi kalászos gabonák sorsát, mert a helyenként még most is virító árvakeléseken bőségesen találhatók gabona levéltetvek és a szintén vírusvektor kabócák is.
A mezei pocok nyári és őszi szaporodását a tartós szárazság elősegítette. A legfrissebb információk szerint a népesség szaporodása az ország észak keleti tájegységeiben töretlen, de más körzetekben sem csökkent a pocok populáció. A kártevő most még az évelő pillangósokban és a bolygatatlan árokpartokon, gyepes területeken tartózkodik. Az állat természetéből adódóan azonban hamarosan elkezdődik a pocoknépesség migrációja a repce- és a kalászos vetések irányába. Kezdetben a táblaszegélyeken alakulnak ki a friss kolóniák, majd a szaporodás intenzitásától függően terjeszkednek a vetések belseje irányába. A pockok terjedése a legkönnyebben a táblaszegélyekben akadályozható meg. A veszélyességi küszöbérték ebben az időszakban 2-3 lakott járat 100 négyzetméterenként.
