Az idei szeptember 0,05 Celsius-fokkal volt melegebb az előző év azonos időszakánál - írja a BBC hírportálja. A kutatók szerint az adatok egyértelműen azt jelzik, hogy a hőmérséklet-növekedéséért az emberi károsanyag-kibocsátás a felelős. A Copernicus szerint Szibéria északi-sarki partvidékén továbbra is jóval átlag felett marad a hőmérséklet. A szakemberek továbbá megerősítették, hogy a műholdas megfigyelések kezdete óta idén mérték az északi-sarki tengeri jég második legkisebb kiterjedését.

Várhatóan az idei lesz a valaha mért legmelegebb év Európában, még akkor is, ha a hőmérséklet mostantól valamelyest csökken. A megemelkedett hőmérséklet hozzájárult a Kaliforniát és Ausztráliát sújtó tüzekhez, az amerikai Death Valleyben mért eddigi legforróbb, 54,4 Celsius-fokos naphoz, valamint a Franciaország déli részét mindössze egy nap alatt több mint félméternyi vízzel elárasztó heves esőzésekhez. A francia meteorológiai szolgálat szerint ehhez hasonló felhőszakadás 100 évente egyszer szokott előfordulni, idén egy hét alatt kétszer is bekövetkezett. 

- mondta Samantha Burgess, a Copernicus munkatársa. 

Nagy-Britanniában idén mérték az eddigi legnaposabb tavaszt, augusztusban rekordszámú olyan nap volt, amikor a hőmérséklet meghaladta a 34 Celsius-fokot, a délkelet-angliai Reading pedig történetének legcsapadékosabb 48 óráját élte meg. 

 - mondta Ed Hawkins, a Readingi Egyetem munkatársa. A szakember szerint a szóban forgó jelenségek a hosszú távú átlaghoz képest mindössze 1 Celsius-foknyi globális melegedés nyomán következtek be, márpedig a világ jelenleg a 3 Celsius-fokos emelkedés irányába tart.