Az osztrák főváros Oberlaa negyedében egy újkőkorszaki település maradványait tárták fel egy ásatáson, amikor két formátlan gombócot találtak a szakértők. Közelebbről megvizsgálva kiderült, hogy egy elszenesedett vadalma maradványairól van szó. A leletről a bécsi régészeti intézet és a bécsi Agrártudományi Egyetem (Universität für Bodenkultur Wien - Boku) számolt be.

A feltárt földműves település időszámításunk előtt 2400 körül volt lakott. A kőkorszaki gyümölcs az alma legrégebbi ismert bizonyítéka osztrák földön. A lelet körülményei arra utalnak, hogy szándékosan vitték a környező erdőkből a településre, ahol valószínűleg elraktározták télire. 

- mondta Marianne Kohler-Schneider, a Boku archeobotanikusa. A vadalmák az újkőkorszakban kedvelt tápláléknövények voltak és fontos vitaminforrást jelentettek a téli hónapokban. A bécsi almát egy aszalón megszáríthatták, ám eközben beleeshetett a tűzbe, ezért végül a szemétgödörbe dobták, így őrződött meg több ezer éven át. 

Elszenesedett gabonamagvakat és állati csontokat is feltártak a régészek, akik így új információkat szerezhettek az újkőkori Oberlaa lakóinak életéről. 

 - mondta Martin Penz, az ásatás vezetője. A településen textilkészítéssel is foglalkoztak, szőttek-fontak. Az újkőkorszaki Oberlaa lakói gazdasági és kulturális kapcsolatokkal rendelkeztek elsősorban a Kárpát-medencében, amiről a kerámialeletek is árulkodnak - emelte ki Penz.

Gyümölcstermesztést azonban nem folytattak az itt lakók. A feltárt alma minden bizonnyal egy európai vadalma (Malus sylvestris). A kultúrnövényként termesztett alma elődei a tudósok szerint csak évezredekkel később érkeztek meg Közép-Európába.