Már csak néhány nap és ismét együtt a hazai agrárszakma az Agrárszektor konferencián Siófokon!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Nagy István, Áder János, Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az őszi kalászos növényeknek a fejlődésük során szükségük van egy két-három hetes lehűlési időszakra, hogy a növények nyugalmi állapotba kerüljenek, ellenkező esetben olyanok lesznek, mint a fű, szépen nőnek majd, azonban termést nem fognak hozni - magyarázta az InfoRádiónak nyilatkozó Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Az említett növények számára a legideálisabb, ha már november-decemberben lehűl az idő, és akár egy jó hónapon át tízcentis hóborítás kerül a vetésre. Ezért az érintettek bíznak abban, hogy ha már nem is múlt év végétől, legalább idén január közepétől lesz egy hidegebb, hóborításos időszak.
A szakember úgy látja, a legnagyobb probléma, hogy a kórokozók és kártevők könnyű szerrel képesek áttelelni az enyhe időben, ami komolyabb növényvédelmi kihívások elé állítja a termesztőket, mint ami egyébként indokolt lenne. Petőházi Tamás megjegyezte, a búza, ha optimálissá fordul számára az időjárás, akkor az addigi viszontagságokat képes kiheverni, és "utol tudja magát érni", ezért egyelőre nem szeretne vészjósló lenni.
A tél legyen tél
A gyümölcstermesztők, illetve -kultúrák számára az ideális telet az jelenti, amikor legalább két-három héten keresztül mínusz 10-15 foknál hidegebb éjszakai lehűlések vannak, és a nappalok sem melegszenek néhány foknál tovább - erről már Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség és Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke beszélt az InfoRádiónak. Októberben és novemberben az alma- és körteszüret időszakában a számottevő csapadék és az általában hűvös, fényszegény időjárás nehezítette a termesztők életét, majd decemberre, ahelyett, hogy érkeztek volna a téli fagyok, tovább enyhült az időjárás. Vagyis a tél eddig része számukra nem volt optimális, sőt, nem is volt kedvező, de jelen állapotukban a gyümölcsfák még nem tartanak abban a vegetációs fázisban, hogy ez bármilyen visszafordíthatatlan kárt okozott volna a várható termésben.
A veszélyes az lenne, ha az enyhe idő több héten át továbbra is kitartana, megindítva a nedvkeringést a növényekben, ami miatt kár a rügyek is megpattanhatnak, és az már egy nagyon fokozott fagyhajlamhoz vezethetne - magyarázta a szakember, megismételve: egyetlen gyümölcsfajta sincs abban a stádiumban, hogy kilépett volna téli mélynyugalmi időszakából. És bíznak abban, hogy a napokban érkező, bár nem túl szigorú, de legalább télies időjárás, kitart majd legalább február végéig, és nem kerül majd sor a korábbi évekhez hasonló korai virágzásra.
Apáti Ferenc szintén kiemelte: az áttelelő kártevőket a két-három héten át tartó, mínusz 10-15 Celsiusnál hűvösebb idő tudja megfelelő mód gyéríteni, de erre nem sok alkalommal volt példa az elmúlt tíz esztendő során, így a tavaszi és nyári időszakban rendszerint komolyabb fertőzésekkel kellett a gyümölcstermesztőknek számolniuk. Amennyiben még a szaporodásukhoz is ideálisak a feltételek, akkor az - kultúrától függően - 10-30 százalékkal emelkedő növényvédelmi költséget jelent. Mindenesetre úgy tartják jónak, ha a télen tél van, erős és hosszan tartó fagyokkal, ne következzen be korai virágzás, ami komoly fagykárokkal és terméskiesésekkel járhat, mint az történt a 2020-as évben is - emelte ki a szakember.