A Királyi Kertészeti Társaság (RHS) kutatói a sövények hatékonyságát vizsgálták a légszennyezés elnyelésében, összehasonlítva különböző cserjéket, köztük a madárbirsféléket, a galagonyát és az óriástuját. A nagy forgalmú utak mentén a vaskos levelű madárbirs (Cotoneaster franchetii) volt az a faj, amely más fajokhoz képest 20%-kal hatékonyabban szívta magába a légszennyezést - mutatták ki a szakemberek. Egy kevésbé forgalmas utcán azonban nem találtak ilyen különbséget.

- idézte Tijana Blanusát, a kutatás vezetőjét a The Guardian brit napilap honlapja.

A kutatás vezetője beszélt arról is, hogy már tudjuá, hogy hét nap alatt egy 1 méter széles, jól ápolt, sűrű bokor annyi szennyezőanyagot nyel el, mint amennyit egy gépkocsi 800 kilométert haladva kibocsát. Ezért a madárbirs ideális növény a forgalmas, légszennyező utak mentén, míg más térségekben a fajok vegyítése javasolt - magyarázta Tijana Blanusa.

Alistair Griffiths professzor, az RHS tudományos igazgatója elmondta, hogy folyamatosan azonosítanak új szupernövényeket páratlan tulajdonságokkal, amelyek más fajokkal kombinálva még hasznosabbak, miközben a mindennapos élőhelyet biztosítják a vadvilág számára. A professzor példaként elmondta, hogy rájöttek, a vadborostyán falra futtatva kiválóan hűti az épületeket, a galagonya és a fagyal segít az intenzív nyári esőzések hatásainak enyhítésében és csökkenti a helyi áradásokat.

A Telex megkérdezte a témában Bardóczi Sándort, Budapest főtájépítészét, aki elmondta, hogy Magyarországon a közterületeken elég gyakori a járdaszigetekben a Cotoneaster horizontalis és a Cotoneaster dammeri "Skogholm". Mindkettő hálás növénynek számít, ami sokat kibír és a kúszó, fekvő jellege miatt a közlekedési látóháromszögekbe is belefér. A Nagykörútra például viszont nem alkalmas, mert a napos fekvést szereti, és a körúti fákat emiatt nem szeretnék kivágni.