A nitrogénhiányt az idős levelektől kezdődő sárgulás, valamint a fejletlen állomány jelzi. A legfeltűnőbb a lilás-vöröses elszíneződés foszforhiányra utal, mely elvékonyodó levélnyéllel, és fejletlen gyökérzettel párosul. A káliumhiánytól jelentősen visszamarad a fejlődésben, amely a termés mennyiségében jelentkezik - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.

A foszfor- és káliumszükségletet ősszel, alaptrágyaként kell kijuttatni, ami tavasszal még kiegészíthető, ha látványos tünetekkel találkozik az ember. A nitrogén 20-25%-át ősszel, a maradékot tavasszal szokás kijuttatni.

Az első fejtrágyázás időpontját a vegetáció megindulását követően egy héten belül érdemes elvégezni, ha az időjárási körülmények adottak, ekkor a tervezett nitrogénmennyiség nagyobb részét (kb. 60%-át) kell kijuttatni. A nitrogén mellett az optimális termésmennyiség és minőség elérése érdekében a kezelés kiegészíthető kén-, bór-, magnézium- és kalciumtartalmú lombtrágyával is.

A második fejtrágyázást zöldbimbós állapotban érdemes elvégezni, ekkor kell kijuttatni a maradék nitrogénmennyiségét. Ez még virágzás előtt 7-10 nappal kijuttatott bórtartalmú lombtrágyával egészíthető, amely segíti a termékenyítést, így magasabb termésmennyiséget érhet el az ember.

A tápanyagután-pótlás mellett oda kell figyelni a rovarkártevőkre is. A sárga ragacslapok már szép számmal fogják a repcefénybogarakat és a repceszárat károsító ormányos bogár egyedeket. Ilyenkor a nagyobb problémát az ormányos bogarak okozzák, melyek a repce szárába petéznek, a kikelő lárva pedig a repce szárában táplálkozik, amitől növény vontatottan fejlődik, és ami jelentős termésveszteséget okozhat. Az ormányos bogár ellen védekezni a tömeges tojásrakás előtt érdemes. A védekezési küszöbérték a sárgatálas megfigyelés alapján: 10 nagy repceormányos/csapda/3 nap vagy 15 repceszárormányos/csapda/3 nap.