Külföldre kerül a magyar bioélelmiszerek java: ezért viszik ki az országból a termelők

Külföldre kerül a magyar bioélelmiszerek java: ezért viszik ki az országból a termelők

Habár 2010 óta 2,5-szeresére nőtt a biogazdálkodásba vont területek nagysága Magyarországon, a megtermelt termékek 80-90 százaléka még most is a külföldi piacokon kerül eladásra - tájékoztatta az Agrárszektort Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője. Hozzátette, a most induló, az ökológia gazdálkodást támogató pályázati felhívás változtathat ezen az arányon, hiszen a következő három évben eddig soha nem látott mértékű források érkeznek a biogazdálkodásban érintettek számára, így a területek mérete tovább emelkedhet, az exportra jutó termékek mennyisége viszont csökkenhet.

Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!

Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!

Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! 

Jelenleg a magyarországi mezőgazdasági területek 6,5-7 százalékán folyik biogazdálkodás, ami habár az uniós átlag alatt van, viszont az elmúlt tíz évben hazánkban nőtt az egyik legnagyobb mértékben az ökológiai (bio) terület aránya - tudatta az Agrárszektorral Roszík Péter. Kiemelte, 2010 óta 2,5-szeresére, az akkori 110-120 ezer hektárról 300 ezerre nőtt az ökológiai gazdálkodásba vont területek nagysága Magyarországon, és ma körülbelül 5000 olyan gazdasági szereplő van, aki biotermesztéssel foglalkozik.

A növekedés hátterében a szakember szerint az áll, hogy az utóbbi időszakban az Európai Unióban is középpontba került a mezőgazdaság zöldítése, ugyanakkor nálunk ennek a felfutása megelőzte ezt a hivatalosan meghirdetett politikát.

A változást elsősorban annak tudjuk be, hogy a gazdálkodók jelentős támogatási összegeket kapnak, főleg a 2015-ös és 2018-as pályázatok meghirdetésekor volt ez jellemző, hiszen mindenki, aki pályázott nyert. A keretet akkoriban kétszer is megemelték, így senkit nem utasítottak el forráshiányra hivatkozva. Ez nagy dolog, annál is inkább, mert ez egy vissza nem térítendő, területalapú támogatás.

A biogazdálkodást támogató pályázat jellemzője, hogy az átállásban lévő gazdaságok magasabb összegeket kapnak, hiszen ez a folyamat 2-3 évig tart, ugyanakkor ez idő alatt minden előírást be kell tartani úgy, hogy közben a hozamok csökkennek, a termékek ára viszont a megszokott. Amint megtörténik az átállás, és a gazda a termékárakat is tudja érvényesíteni a piacon, a támogatás mértéke kisebb lesz. A magyar vállalkozások lelkesedéséhez valószínűleg az is hozzájárul, hogy a vidékfejlesztési programoknál pluszpontot kapnak a biogazdálkodók, és az utóbbi időben csaknem 60 olyan pályázat jelent meg, amelyben ezt érvényesíteni lehetett - közölte Roszík Péter. Hozzátette, a fejlődést emellett nagyban segítik a nem feltétlenül Magyarországról, sok esetben inkább az EU régi tagállamaiból érkező piaci impulzusok is, ahol nem tudnak olyan mértékben átállni a biogazdálkodásra, hogy kielégítsék a fogyasztói igényeket, így a biotermékek piaca jellemzően nyitva áll a magyar biogazdák számára.

A magyar biogazdák jellemzően exportra termelnek, a becslések szerint az előállított anyagok 80-90 százaléka alapanyagként vagy félig feldolgozott termékként külföldre kerül, ugyanakkor tíz éve ez még 98 százalék volt. Van egy érezhető belföldipiac-növekedés is, de még mindig a világpiacon talál vevőre a hazai biotermékek nagy része. A magyar biogazdák nagyon örülnének, ha lenne itthon fizetőképes kereslet, sőt ennek érdekében többen hajlandóak lennének olcsóbban is adni termékeiket.

A szakember beszélt arról, hogy a most induló, az ökológiai gazdálkodásban érdekelteknek szóló pályázati felhívás három évre szól, amely csak átmeneti, ezt követően ugyanis egy másik, a biogazdálkodást még jobban támogató rendszer várható majd az EU-ban. Ez azt jelenti tehát, hogy a mostani támogatási felhívás a 2022. január 1. és 2024. december 31. közötti időszakra vonatkozik. A pályázatban minden olyan gazda részt vehet, akinek lejárt az eddigi támogatása, vagy új termelő, és most gondolkodik azon, hogy belépjen. A pályázat már meghirdetésre került, a benyújtásra nyitva álló időszak október 25. és november 25. között van.

Akik 2019. január 1-jén indultak, azoknak most nem célszerű pályázniuk, mert ők öt évre vállalták a kötelezettséget, nekik akkor lesz ez kívánatos, amikor az lejár. Ugyanakkor jó tudniuk, hogy a támogatást az ő esetükben is felemelték arra a szintre, mint a most meghirdetett, így megérni várniuk. Most jelentős a támogatás növekedése, hiszen 74 százalék a korábbihoz képest átlagosan, a rendelkezésre álló keret pedig óriási, több mint 40 milliárd forint

- hangsúlyozta az ügyvezető.

Roszík Péter az Agrárszektornak azt is elárulta, véleménye szerint, milyen eszközökkel lehetne tovább növelni a biogazdálkodás népszerűségét hazánkban. Mint mondta, a legfontosabb a kereslet oldaláról érkező húzóhatás lenne, vagyis, hogy a fogyasztók értsék meg, miért fontos hazait és biot venni. Emellett lényeges, hogy az ökogazdálkodás innovációs igénye támogatva legyen, ehhez szükséges lenne egy tanácsadó rendszer kialakítása, ami sokat segítene abban, hogy a hazai termelők biztosnak érezzék ezt az ágazatot. Kiemelte, Magyarország adottságai mind éghajlati, mind környezeti, mind a gazdák szakértelme szempontjából ideálisak a biogazdálkodáshoz, olyannyira, hogy ez kitörési pont is lehetne hazánk számára.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
EZT OLVASTAD MÁR?