Sötét jóslatok a szakemberektől: óriási küzdelem jöhet a magyar földeken

agrarszektor.hu
A klímaváltozás okozta stresszhatások érzékenyen érintik mezőgazdaságot, különös tekintettel a növénytermesztésre. A kiegyenlítetlen csapadékeloszlás és a hőmérséklet növekedése többségében negatívan befolyásolja termesztett növények termésátlagait és a gazdaságossági megtérüléseket is. Ez pedig egy olyan kihívás, amire minél előbb megoldást kell találni. Milyen tapasztalatok, illetve milyen megoldási utak vannak e tekintetben a mezőgazdaságban? Melyek a klímaváltozás legnagyobb veszélyei, és mit lehet tenni ezek ellen? Az AGROmashEXPO rendezvényén a meghívott szakemberek ezt a témát járták körbe.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

Napjainkban már kétségbevonhatatlan tény, hogy a klímaváltozás valóságos, és a hatásai az élet minden területén érvényesülnek, ide értve a mezőgazdaságot is, különös tekintettel a növénytermesztésre. Az évszakok megszokott rendje felborulni látszik, az enyhe teleket hideg, gyakran fagyos tavaszok, valamint forró és száraz nyarak, illetve csapadékos őszök követik, kiegyenlítetlen csapadékeloszlás és a hőmérséklet növekedése pedig többségében negatívan befolyásolja termesztett növények termésátlagait és a gazdaságossági megtérüléseket is. De hogyan lehet ezeknek a jelenségeknek a hatásait kiküszöbölni, és megvédeni a mezőgazdaságot? Az egyes hatásokra milyen válaszreakciók adhatók, és melyek azok a körülmények, amelyekre a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani? A 40. AGROmashEXPO témába vágó rendezvényén a szakértők egy kerekasztal-beszélgetés során mondták el a tapasztalataikat.

Mi tapasztalható a klímaváltozást illetően? Milyen adatok, tendenciák mutatják a klímaváltozás hatását?

A kérdésre Dr. Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) klimatológusa elmondta, hogy az emberiség egy globálisan melegedő környezetben él, az éghajlati rendszer minden elemét érintik a változások. Az OMSZ ellenőrzött, homogenizált mérései szerint 1901 óta 1,2°C-ot nőtt az évi középhőmérséklet Magyarországon. Az éves csapadék mennyisége a 20. század elejétől tekintve némileg csökkent, az elmúlt évtizedekben viszont növekedés figyelhető meg. Nőtt a csapadékintenzitás is, főként nyáron, a legutóbbi évek csapadékviszonyait szélsőségesség jellemzi. A legszárazabb évek az ezredforduló után fordultak elő, ami növekvő aszályhajlamra utal. Megváltozott a hőmérséklet és a csapadék évi menete. Szárazabbá vált a március és az április, az első két őszi hónapban viszont több a csapadék. A meleg-száraz éghajlati kategóriába eső területek térnyerése szembetűnő. Míg a korábbi normál időszakban az ország területének 10%-a esett ebbe, addig ma közel 60%-a. Bidló Gábor, az Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt. terménypiaci szakértője és termelési igazgatója kifejtette, hogy a klimatikus változások jelentős hatást gyakorolnak a magyarországi növénytermesztésre. Az elmúlt harminc évben Magyarországnak stabil, folyamatos gabona- és olajosmag exportpozíciója volt, és az uniós csatlakozásig a fekete-tengeri kijárat volt legfontosabb értékesítési csatorna, ahol évente 2-6 millió tonna termény került eladásra. A szakember szerint az elmúlt években az EU-n belüli értékesítés került előtérbe, amelyet a kedvező csapadék és hőmérsékleti körülmények tettek lehetővé. Kiemelten fontos célpiac lett Olaszország, ahova a magyar gabonaexport mintegy 30-40%-a kerül. E célpiac azért is alakulhatott ki, mert az észak-olasz területeken is csak öntözés mellett lehet kukoricát termelni, és ez a terület már nem elegendő az ország ellátáshoz. Magyarországon a kukorica termesztése mindig is fontos volt, de amíg 25-30 éve még északra, Lengyelország vagy Csehország irányába volt hazánk fő szállító, ez mára megszűnt és ez a két terület is nettó exportőrré, versenytárssá vált a kukoricatermesztési övezet északabbra tolódásával.

Dr. Berényi Üveges Judit, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) kutatója és talajtani szakértője szerint a klímaváltozás hatására növekvő gyakoriságú és intenzitású szélsőséges időjárási események (aszály, intenzív csapadékok) mindenképpen stressz jelentenek a talajoknak, azonban nem mindegy, milyen állapotú talajokon következnek be. Ha egy talaj növénytakaróval fedett, jó szerkezetű, humuszban gazdag, élő gyökereket tartalmaz, akkor viszonylag jól ellen tud állni ezeknek a hatásoknak. A probléma abból adódik, amikor a takaratlan, már leromlott (elporosodott, tömörödött, szerkezet nélküli) talajokat érik ezek a szélsőséges események. Ilyenkor megnövekedett erózióval, a táblán pangó vízzel vagy szélsőséges aszályérzékenységgel lehet. A szakember a szerkezetleromlás mértékét illetően elmondta, hogy az OKIR Talajdegradációs rendszer talaj tömörödésre vonatkozó adatai alapján minden magyar megyében volt tömörödött talajú mintaterület, 8 megyében volt erősen tömörödött mintaterület és csak 4 megyében volt olyan mintaterület, ahol nem tapasztaltak tömörödést. Máté Rózsa, a BIOFIL Mikrobiológiai Géntechnológiai és Biokémiai Kft. kutatási vezetője úgy látta, hogy a talajélet, a talajban élő mikrobák, ezen belül is elsősorban a baktériumok és a mikorrhiza gombák rendkívül fontos és egyben pozitív hatással vannak a növényekre egyúttal a növénytermesztésre. A klímaváltozás okozta stressz kedvezőtlenül befolyásolja a növények fejlődését, egyben negatívan hat a gyökér környezetében élő baktériumokra, gombákra is, amelyek különféle tápanyagokkal, nitrogénnel, foszforral, káliummal, mikroelemekkel, vitaminokkal látják el a növényt és segítik a növény megfelelő vízellátását a talaj szerkezetének javítása révén. Ezért nagyon fontos, hogy az emberek vigyázzanak a növény és a gyökérkörnyezet mikrobiológiai élete közötti egyensúly fenntartására, illetve, ha a klímaváltozás okozta stressz, a helytelen művelési módok vagy nem okszerű vegyszerhasználat miatt ez az egyensúly felborul, akkor mikrobiális talajoltással törekedni kell az egyensúly ismételt helyreállítására.

Hogyan lehet küzdeni a klímaváltozás okozta stresszhatások ellen?

Dr. Lakatos Mónika meglátásai szerint a jövőbeli éghajlatváltozást regionális éghajlati modellek segítségével vizsgáljuk, figyelembe véve az emberi tevékenység eltérő lehetséges alakulását is. A modelleredmények egyelőre egyértelműen a XXI. század további melegedését vetítik előre. Az egyes évszakok közül legkevésbé a tavasz, legnagyobb mértékben a nyár átlaghőmérséklete emelkedik. Az éves csapadékösszeg kismértékű növekedésére lehet számítani, amely elsősorban az őszi és téli évszakok csapadékosabbá válásával magyarázható. A nyári csapadékváltozás bizonytalanabb, nagyobb mértékű csapadékcsökkenésre és -növekedésre is számítani lehet. A jövőben a rövid ideig tartó, nagy mennyiségű csapadékok különösen ősszel lehetnek gyakoribbak, míg nyáron a hosszabbá váló csapadékmentes időszakok jelenthetnek kihívást. Bidló Gábor hozzátette, hogy az időjárás melegedése mellett a csapadék eloszlásának hektikussága is szerepet játszik. A következőkben a cél olyan kultúrák termesztése lehet, amely folyamatosan zöld felülettel borítja szántókat, ami a talajok kiszáradását fékezheti, illetve a hirtelen lehulló csapadékot is jobban meg tudja tartani, nem engedi elfolyni a talajfelszínen, egyúttal pedig megvédi a talajt az eróziótól. A szakértő szerint a másik lehetőség a fajtaválaszték átalakítása olyan irányba, ami a rövidebb tenyészidejű kultúráknak is elegendő vegetációs időt biztosít. Az őszi vetések egyre szárazabb körülmények közé kerülnek, amelyek rontják a csírázási és a kezdeti fejlődési lehetőségeket. A csapadék eloszlásának hektikussága miatt a betakarítás időpontját is egyre nehezebb meghatározni. Ezen kihívásokkal szemben a rendelkezésre álló csapadékot jobban hasznosító fajták kellenek, az alapvetően más környezetben kialakult fajták használata helyett hazai nemesítésű, az itthoni adottságokhoz jobban alkalmazkodó fajtákra van szükség. A felmelegedés csökkentheti a hozamokat is, ezért célszerű nagyobb értékű szántóföldi kultúrákat termeszteni, ezáltal a kisebb hozammal is legalább változatlan, de jobb esetben magasabb árbevételt lehet elérni.

Dr. Berényi Üveges Judit a témával kapcsolatban kiemelte, hogy mind a kibocsátás-csökkentés, mind a káros hatásokhoz való alkalmazkodás szempontjából fontos szerepet kap a talajművelés és a szervesanyag-gazdálkodás. Amikor az aszály szóba kerül, az alkalmazkodás egyik elemeként az öntözés jut sokak eszébe. Fontos, hogy az öntözéssel érintett területek talaja is jó és stabil szerkezetű legyen, különben az öntözővíz sem tud hasznosulni a talajban. Fontos, hogy a gazdák talajművelést csak az adott műveletre optimális nedvességállapotban végezzenek, ehhez pedig rendszeresen ellenőrizni kell a talajállapotot. A menetszámcsökkentés, a forgatás kerülése és a talaj minél kisebb taposása a talajélet, a szerves anyag megőrzés és a szerkezet megóvása miatt javaslandó technológiák. A szakember szerint az is fontos, hogy a táblát minél hosszabb ideig fedje növényzet, tehát vagy takarónövényeket kell alkalmazni, vagy hagyni kell a szármaradványokat a talaj takarására. Dr. Berényi Üveges Judit elismerte, hogy nehéz univerzális receptet mondani, mert mások a talajok, a mikroklimatikus viszonyok, az egyes gazdaságok adottságai. Ezért célszerű megismerni a talajt, használni a talajvizsgálati módszereket, javítani a feltárt talajhibákat. Máté Rózsa elmondta, hogy a klímaváltozás talajra gyakorolt káros hatásai ellen takarónövények alkalmazásával, forgatásnélküli talajműveléssel és mikrobiológiai technológiai megoldással, bakteriális talajoltással lehet védekezni. Ez utóbbihoz olyan speciális oltóanyagot érdemes használni, melyet kimondottan a talaj szerkezetének, vízgazdálkodásának javítására fejlesztettek ki. Ezeknek a készítményeknek ugyanis az az erőssége, hogy olyan baktériumokat tartalmaznak, melyek nagy mennyiségben képesek speciális vízmegkötő anyagokat termelni, ezzel segítve a talajéletet és a növényeket.

Mi az, amit mindenképpen észben kell tartani a klímaváltozás elleni küzdelmet illetően?

Dr. Lakatos Mónika klimatológus szerint a mezőgazdaság egyike a klímaváltozásnak leginkább kiszolgáltatott ágazatnak, emiatt fontos, hogy az éghajlati információk beépüljenek az alkalmazkodással kapcsolatos döntéshozatalba. Ezért javasolt az agrometeorológiai információk pontos nyomon követése, mely segíti a növénytermesztési technológia optimális megvalósítását, amelyet az OMSZ mérésekkel és modellszimulációkkal, valamint aktuális agrometeorológiai információk közzétételével is támogat. Várhatóan 2022 márciusában az Országos Meteorológiai Szolgálat meg fogja nyitni a KLIMADAT interaktív éghajlati adatbázist, ami Magyarországra 10x10 km-es, valamint megyei és járási léptékben, mérési és modellezett éghajlati információkkal segíti az agrárium szereplőinek a felkészülést. Erről az adatbázisról bővebb információ az alábbi oldalon található. Bidló Gábor kiemelte, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem kulcsa az alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez. Legyen ez a megfelelő növénykultúra és fajta megválasztása vagy például vízmegőrzési talajművelési módok alkalmazása, növénytakarás biztosítása, talajoltó baktérium készítmények használata. Dr. Berényi Üveges Judit úgy gondolta, hogy a talajtakarás, szervesanyaggazdálkodás, szerkezetjavítás mellett fontos lenne az is, hogy a gazdák ismerjék meg a talajaikat, merjenek kísérletezni, először akár kisebb területen, hogy melyek azok a megoldások, amelyek a gazdaságukban, a szűkebb régióban sikeresen működnek. Máté Rózsa szerint a klímaváltozás elleni küzdelmet a növénytermesztésben komplex rendszer alkalmazásával lehet eredményesen folytatni.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Elsősorban felelős partnerekre van szükség (x)

A TRM Pro Kft. a Zensteel® építőipari lemeztermékeivel az egyik meghatározó magyar gyártó. Célja, hogy területén a mezőgazdasági vállalkozók egyik legstabilabb partnere legyen.

KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?