Dermesztő fagy és pusztító szárazság: így teszi tönkre a tavasz a növényeket

agrarszektor.hu
A tavaszi fagyok rendkívül komoly károkat tudnak okozni a növényeknek, gyakran olyan mértékűeket, amelyeket azok az év hátralevő részében sem tudnak kiheverni. De hosszabb távon még ennél is nagyobb baj lehet abból, ha télen túl gyenge az úgynevezett hideghatás, mert a növényeknek nagy szükségük van a hideg és meleg periódus markáns váltakozására.

Minden szempontból elkezdődött az idei tavasz, robbanásszerű növekedésnek indultak a növények, az akár 20 Celsius-fok feletti maximumok és a ragyogó napsütés mellett el lehet felejteni a telet. Nehéz elhinni, hogy alig egy hete még -10 Celsius-fok alatti hajnali fagyok jártak, a mostani meleg pedig teljesen abnormális március végén, bő öt fokkal van az átlag felett - olvasható a 24.hu oldalán. Ismét szélsőséges hullámvasúton közlekedik az időjárás, és bármilyen kellemes most az idő, egy dolog azonban biztos: lesznek még fagyok júniusig. A klímaváltozással ugyan enyhébbek a telek, de minden kiszámíthatatlanabbá válik, maradnak a késő tavaszi fagyok is - szomorú példa erre a tavalyi év.

A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten

Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!

A növények számára azonban élet-halál kérdése az alkalmazkodás, ám ez a szélsőséges körülmények között, aszállyal sújtva igencsak nehéznek tűnik. Főleg úgy, hogy a negatív tényezők egymást erősítik. És hogy mi várható az év során, arról Dr. Kröel-Dulay György ökológus, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa beszélt.

Kell a hideghatás

A hazai klímán a növények közismert módon inaktív állapotba kerülnek télire, egyetlen céljuk minél kevesebb kár elszenvedésével átvészelni a fagyos évszakot. Ősszel a látványos lombhullatással párhuzamosan a szervezetükben is fontos változások indulnak, többek között sokuk bizonyos fagyálló kémiai vegyületeket termel. A tavaszi melegben aztán ezek a folyamatok leállnak, a "télálló anyagok" lebomlanak, elindulnak az új hajtások. Kisebb-nagyobb átmeneti kilengéseket az időjárásban a növények jól tolerálnak, hozzászoktak, a mérsékelt övi növények kitűnően alkalmazkodtak is a hideg és meleg periódus markáns váltakozásához. Ám ez az, ami a klímaváltozással felborulhat.

A mérsékelt övi klímához alkalmazkodott fajok számára ugyanis a tavaszi rügyfakadáshoz szükség van az úgynevezett hideghatásra

- mondta Kröel-Dulay György.

A tudósok még nem látják át e folyamat minden részletét, de a lényeg: adott növény csak akkor kezd hajtani a meleg hatására, ha előtte megfelelő ideig ki volt téve a szükséges alacsony hőmérsékletnek. Zseniális "trükk" ez arra, hogy mondjuk egy januári melegebb periódus ne téveszthesse meg a növényt.

Ahogy Kröel-Dulay György mondta, kitűnő példa az aranyeső, aminek a virágai már biztosan most is sokak vázáiban ott díszelegnek. Ha az ember ilyenkor beviszi a növényt a meleg lakásba, az azonnal hajtani kezd, míg ha januárban teszi ugyanezt, a mechanizmus nem indul be, mert a növény még nem kapta meg a megfelelő mennyiségű hideghatást. Egyes növények a nappalok hosszának növekedését is érzékelik a túl korai ébredés elkerülése érdekében: ha például egy bükkfa szubtrópusi környezetbe kerül, március előtt ott sem kezd el hajtani, pedig a hőmérséklet már lehetővé tenné - ezt nevezik fotoperiodizmusnak.

Amennyiben tehát enyhébbek a telek, kevesebb a fagyos periódus, elmaradhat a hideghatás, a növények pedig "összezavarodhatnak". A szakember elmondta, hogy a Tibeti-fennsík növényei jelentős hideghatásnak vannak kitéve telente, ugyanakkor az utóbbi évtizedekben rohamosan melegszik a terület klímája. Itt figyelték meg, hogy a felmelegedéssel egyre enyhébb teleket követően először korábban zöldült a táj, majd a folyamat megfordult, és a tavaszi zöldülés egyre későbbre tolódott, hiába melegedett tovább a klíma. A gyanú szerint a téli átlaghőmérséklet emelkedésével egy idő után egyszerűen már nem halmozódott fel olyan hideghatás, ami lehetővé tette volna, hogy a növényzet reagáljon a melegedő tavaszokra.

Egy friss tanulmány szerint Európában nagyjából 4 Celsius-fokos melegedésig az enyhébb telek a növényzet korábbi aktivizálódását eredményezik, míg az ennél is melegebbek már későbbit. A hideghatás elmaradása természetesen nem akadályozza meg a végtelenségig, hogy a növények kihajtsanak, az ökológus megfogalmazásában "van az a meleg, amikor a növekedés mindenképp beindul". Fontos megemlíteni, hogy a hideghatás szerepét, illetve ennek változását a globális felmelegedés hatására a tudósok még nem látják kristálytisztán. De ez is egy olyan dolog a klímaváltozásban, amikor nem feltétlenül lineárisak a válaszok, azaz nem olyan egyszerű a dolog, hogy ha melegebb van, akkor automatikusan hamarabb indul a növényzet.

Amelyik növény kibírja, az is sérül

A klímaváltozás másik fontos következménye, hogy Magyarországon is a hektikus időjárás, elég ha a késő tavaszi fagyokra gondol az ember. Az enyhe mínuszokat a fajok többsége még elviseli. Ezek ugyan soha nem jöhetnek "jókor", ám minél később érkeznek, annál nagyobb kárt okoznak: a fejlettebb növényegyedeknek energiaigényesebb az újrakezdés. Ráadásul minél korábbi a kikelet, annál pusztítóbb lehet egy késő tavaszi fagy.

Az általános mintázat alapján a növények érzékenysége attól függ, milyen éghajlatról származnak, az őshonos fajok jobban "bírják", mint a melegebb tájakról származó növények. De persze az extrém tavaszi fagyokat az előbbi csoport is csúnyán megsínyli. Néhány éve az Alpokban kemény tavaszi fagy sújtotta a bükkállományt, a fák túlélték, de hajtásaik lefagytak. A regenerálódás olyan energiát igényelt, hogy az évgyűrűk későbbi vizsgálatából kiderült: növekedésük 90%-kal esett vissza abban az évben. Hasonlót figyeltek meg ugyancsak őshonos pázsitfüveknél, amikor egy pár órás késő tavaszi fagy 20%-kal csökkentette a gyep éves produkcióját.

Az újrakezdés tehát nagyon költséges, de őshonos fajoknál egy-két alkalom még belefér

- emelte ki Kröel-Dulay György.

Ám hiába hajtanak ki a növények a fagyok után, ezeken a hajtásokon virágokat és így termést már nem, vagy csak sokkal kisebb mennyiségben hoznak abban az évben. Márpedig a gyűmölcsfákat ezért tartja az emberiség. Az egyik leginkább fagyérzékeny gyümölcs a sárgabarack, erős túlzással ugyan, de lassan az lesz rendhagyó év, ha megmarad a termés - pedig a növény még az európainál is keményebb teleket produkáló Közép-Ázsiából származik. Bírja ugyan a mínuszokat, ám csak akkor, amikor azoknak megvan az ideje: őshazájában ha egyszer megérkezett a tavasz, utána már nincs visszaút, az idő gyorsan nyárba fordul, nem pedig vissza-visszalépeget.

Egyre durvább az aszály

Végezetül a szárazság, amit jelenleg is egyre komolyabban lehet érzékelni, az elmúlt 90 napban például az ilyenkor várható csapadéknak csak az ötöde hullott az ország nagy részén. A legjobban most az őszi gabonának fáj az aszály, és ahogy a felmelegedéssel megnő a párolgás, csapadékutánpótlás híján pedig 5-10 centiméteres gyökérzete hamar víz nélkül marad. A szakember szerint ugyanakkor a természetes növényzet számára egyelőre még nincs nagy tragédia.

Az őszi esők "maradéka" a gyepek, erdők számára most még elég, ám plusz 20 Celsius-fokon már erőteljes a talaj vízvesztesége, és maguk a növények is sok vizet szívnak fel. Nincs még baj, de kell a csapadék, minden a folytatáson múlik. Erről az Agrárszektornak korábban Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke beszélt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hosszabb távon még nehezebb jósolni. Az előrejelzések szerint Észak- és Nyugat-Európa klímája csapadékosabbá válik, míg a kontinens déli része szárazodik. Magyarország a két régió határán van, ezért az előrejelzésekben sok a bizonytalanság. A klímamodellek alapján legnagyobb eséllyel az várható, hogy miközben a csapadék éves mennyisége nem változik jelentősen, nagyobb része a téli félévben fog lehullani, a nyarak pedig szárazodhatnak.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubilál a hazai agrárium hagyományos, év végi csúcsrendezvénye
EZT OLVASTAD MÁR?