Aranyáron mérik a magyarok egyik kedvencét: kegyetlen, ami a piacokon történik

Aranyáron mérik a magyarok egyik kedvencét: kegyetlen, ami a piacokon történik

agrarszektor.hu
Szeptember második felében már kezd beérni a dió is. Nagy kincs, ha van egy ilyen fa a kertünkben, hiszen a termését a piacokon és a boltokban szó szerint aranyáron mérik. Na de mikortól számít a dió érettnek, hogyan kell szakszerűen leszüretelni a termést, mit szabad és mit nem szabad csinálni a diófával? Hogyan kell feldolgozni a leszüretelt diót, hogy a legjobb minőségű legyen a gyümölcs, hogyan lehet úgy szárítani és eltenni, hogy akár évekig fogyasztható maradjon?

JÖN AZ AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a magyarok egyik kedvenc gyümölcse, megunhatatlan süteménytöltelék és ropogós rágcsálnivaló, ráadásul még egészséges is. Mivel szeptember vége felé jár az idő, a legtöbb magyar kertben már hasad a burok a dión, mindez azt jelzi, hogy itt az idő begyűjteni az érett, friss termést, hogy bespájzoljunk belőle a folyamatosan közeledő, hideg időszakra - olvasható a HelloVidék oldalán. A dió rendszerint szeptember végén, október elején érik, de ezt befolyásolhatják az éghajlati tényezők. Általánosan elfogadott álláspont, hogy addig nem szabad leszedni, míg a zöld burok alatt a dió héja meg nem barnul.

Országtól és szokástól függően el lehet kezdeni a diószüretet korábban is, Franciaországban például szeptember 20-án kezdik, de hagyhatjuk egészen későre is. A dióhéj barnulásának kezdetekor a dióbél víztartalma még magasabb, olaj- és energiatartalma alacsony, majd ahogy a dió zöld héja, a dió „kopácsa” elkezd kirepedni, sötétedni, úgy válik növényi zsírban, illóolajokban gazdag, érett terméssé a dió. A folyamat a dióhéj érése és a kopács repedése közt 1-4 hétig tart.

Évről évre egyre drágább a dió

Ahogy a legtöbb gyümölcsféle esetében, a diónál is szembetűnő az elmúlt évek során mért brutális áremelkedés. Habár sosem volt olcsó, tavaly 1 kg tisztított dióbél a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 4630 Ft volt. A dióbél kilós ára 2019 óta folyamatosan 4 ezer forint körül ingadozik, idén a boltokban nem ritka a 6-7 ezer forint/kilogrammos ár sem, vagyis elmondhatjuk, hogy 2022-ben a diót már tényleg „horroráron” mérik.

Friss dió, vagy érett dió?

Nem mindegy tehát, hogy friss, vagy érett diót szüretelünk-e. A friss dió héjának még nincs meg a közismert diószíne, sötétebb, nincs úgy kiszáradva. Ezt a fajtát frissen kell fogyasztani csemegedióként, remek kiegészítője sajttálaknak, borkóstolóknak, passzol hozzá a szőlő is. A friss dió tulajdonságai közé tartozik az is, hogy a gyümölcs romlandó, hamarabb el kell fogyasztani és hűtőben kell tárolni.

Tökéletesen érett dióról akkor beszélünk, amikor a zöldes színű kopácsok felrepedeztek, belőlük a dió elkezdett kipotyogni, illetve kézzel is könnyedén leválasztható a kopácsról (a diószüret pontos meghatározására egyébként számtalan nézőpont létezik, van, aki például nem várja meg a kopács hasadását, éppen előtte nyitja fel a burkot – mindez szimplán szokás kérdése). A diótermelők a tökéletesen érett diót várják, ám kereskedelmi okokból kifolyólag gyakran már korábban lerázzák a termést a fáról.

Ősi idők óta nagyra értékelt növényünk

A diófákat, mint közepes vagy nagyméretű, lombhullató fákat már az ókorban is tudatosan termesztették és nemesítették, Amerikától egészen Japánig. Az ókorban a diót az egyik legnemesebb gyümölcsként tartották számon, „Jupiter makkjának” nevezték, átvitt értelemben istennek való termést értettek rajta. Magyarország térségében kétféle dióval találkozhatunk: az egyik a világ nagyrészén is ismert közönséges dió, a másik pedig a díszfaként funkcionáló, amerikai fekete dió.

A diónak egyébként számos különféle típusa van, az egészen papírhéjútól a vastaghéjúig, de a diófajták bele, annak minősége, illóolajtartalma is eltérő, így például előfordulhat, hogy a kertünkben ültetett két diófa termésének minősége össze sem hasonlítható. Közismert hazai fajták a továbbá a kődió, a vékony kemény héjú, a fürtös dió, a cinegedió (hártyás héja alól kilóg a mag), a lószemű dió (nagytermésű fajta), illetve a vérbelű dió (pirosas bél).

A diófa minden része jól hasznosítható: nemes fájából minőségi bútorokat készítenek, a dió levelei és a kopácsok pedig gyógyászati célra hasznosíthatók, leginkább bőrfelületi gyulladások, pl. ekcéma tüneteinek csillapítására, borogatásként, lemosókén. A dió szárított héját festékanyagként hasznosították, az ókorban és a középkorban hajfestékként használták, illetve bőrárukat is festettek vele. A diót gyógyászati célokra ma is használják, kifejezetten gyakran készítenek belőle homeopátiás szereket és a természetgyógyászat hívei is kedvelik.

A diószüret menete: tévhit, hogy a diófát verni kell!

Ha van a kertünkben diófa, szeptember végefelé már érdemes figyelemmel kísérni, hogy elkezdtek-e felrepedezni a zöld burkok - amennyiben részlegesen felrepedtek, az már érettnek számít, így indulhat a szüret. Tévhit, hogy a diófa ágait verni kell, hogy lepotyogjon a dió! Ez a tevékenység kárt teszt a fa vékony ágaiban, akár még a jövőévi termés egy részét is veszélyeztethetjük vele. Verés helyett a fát rázni kell, a gyümölcsök ettől is lepotyognak.

A diót ezután mindenképpen szedjük össze, legkésőbb néhány napon belül, mert esős időben a diókon maradt kopács penészedésnek indulhat! Miután begyűjtöttük a földről a lerázott diót, tisztítsuk meg őket a kopácsoktól, mossuk át őket bővízzel, de használhatunk drótszivacsot is a makacs héjdarabok ledörzsöléséhez, majd szárítsuk ki őket száraz, szellős helyen, lehetőleg napon. A száraz diót tehetjük el szintén száraz tárolókba, célszerű ekkor is jól szellőző kosárban, papírzacskóban tartani.

Anno egészséget is jövendöltek a jó dióterméssel

A népi szimbolikában a diót gyakran karácsonyhoz kötik: a palócoknál például az ünnepek alatt közösen fogyasztotta a diót a család, ezzel egységben vették magukhoz a jó egészséget. A karácsonyi ünnepekhez nem csak egészséghozó gyümölcsként kötődik: a dióbél a héjában Jézus Krisztust szimbolizálja Szűz Mária méhében. A dió másrészről az agyat is jelképezi (a dióbél két fele az agy két féltekéje, héja a koponya), ezért úgy gondolták, hogy a diófogyasztás serkenti a szellemi egészséget is.

A diótermést jósló erővel is felruházták: a népi hiedelmek szerint, ha ősszel jó volt a diótermés, akkor a családra jó egészség várt, azonban a rossz dió betegséget jelezhetett előre. A dió mindemellett termékenységi és jóléti szimbólum: egyes országokban gyakran adják az ifjú párnak nászajándékba vagy készítenek vele gazdag ünnepi fogásokat, süteményeket. Egyházi megközelítésben a dió zöld héja a húst, a kemény magház a csontokat, a dióbél pedig az emberi lelket szimbolizálja – gyakori mondás, hogy „a hosszú, egészséges élet csonthéjba van zárva”.

Miért egészséges a diófogyasztás?

Ahogy a fentiekben említettük, a dió nem csak finom, illóolajokban gazdag csemege, hanem egészséges is: gazdag A-, B-, C- és E-vitaminokban, rendszeres fogyasztása serkenti az izmok és az idegrendszer fejlődését. A dióban található ásványianyagok (magnézium, fluor, réz, mangán, kálium) segítik a vérképzést és az immunrendszer megerősödését. A dióban található többszörösen telítetlen zsírsavak (omega-3, alfa-linolénsav) javítják az érrendszer állapotát és energizálják mentális egészségünket is.

A diólevélből főzött teát a népi gyógyászatban hatékony gyulladáscsökkentő, antibiotikus hatású szerként tartották számon: alkalmazták emésztőrendszeri panaszok ellen, fekélyek, polipok gyógyítására, sebek fertőtlenítésére és bőrápolásra is, szépészeti céllal. A hétköznapokban érdemes rendszeresíteni a diófogyasztást (ezt bevihetjük magával a dióval vagy pl. dióolajjal salátán), ám érdemes a nassolásnak korlátot szabni, hiszen még a többi olajos terméshez képest is magas a dió kalóriatartalma (654 kcal/100g).

Nem ajánlott a dió fogyasztása azoknak, akik szigorú diétát tartanak, hiszen a dió hizlaló élelmiszer, emellett azoknak sem célszerű sokat enni belőle, akiknek eredendően zsírosabb, pattanásokra, mitesszerekre hajlamosabb a bőrtípusa. A „diótúladagolás” egyébként okozhat emésztőrendszeri problémákat, rosszullétet, émelygést - mindettől függetlenül, ha valaki diós süteménnyel kínál bennünket, nem kell visszafognunk a fogyasztásunkat - ha csak nem az alakunk a tét.

Erre figyelj, hogy sokáig elálljon a dió!

A diót eltehetjük héjában, megtörve, csak a dióbelet, illetve darálva is - attól függően, hogy mikor és mihez szeretnénk felhasználni. Fontos, hogy a diót megóvjuk a nedvességtől, kibontva is érdemes szellős zsákban tartani (pl. vászonzsákban), lehetőleg fellógatva, hogy a kártevők ne tudjanak hozzáférni - évekig is eláll. A darált dióval már más a helyzet, hiszen a dióban található zsírok, illóolajok nem bírják a magas hőmérsékletet - a szobahőmérséklet sem jó számukra, ezért célszerű hűtőben tartani.

A diót alapvetően tartsuk egészben (héja nélkül, hiszen héjastól sok helyet foglal), csak akkor daráljuk le frissiben, mikor fel szeretnénk használni. Mind a darált dió, mind az egész dióbél jól fagyasztható, érdemes tehát - ha belátható időn belül nem tudjuk felhasználni - eltenni azt a fagyasztóba. A dióolaj is sokáig eltartható, ám itt is célszerű a készítményt fénytől elzárva, hűvösben tartani.

Miből és hogyan készül a diópálinka?

Nem csak az érett dió, hanem a zöld dió is felhasználható, mégpedig a pálinkaínyencek egyik nagy kedvencének, a diópálinkának a készítéséhez. A diópálinkához a dió akkor van tökéletes állapotban, amikor még nem indult be a gyümölcsben a csonthéjasodás (ezt tesztelhetjük egyszerűen úgy, hogy átszúrunk rajta egy kést) - ez az érettségi fokozat június környékén következik be.

A zöld dióból készült pálinka színe sötétbarna, a gyomorkeserűkre emlékeztet, gyakran kombinálják karácsonyi hangulatú fűszernövényekkel - pl. narancshéj, fahéj, szegfűszeg, csillagánizs. Az erjesztési folyamat hosszan tart, illetve korlátozott, hiszen zölddióból évente csak egyszer lehet párlatot lefőzni - éppen ezért ilyen értékes a belőle készített ital. Habár a diópálinka készítése bonyolult és hosszadalmas folyamat, a hobbiitalfőzés szerelmeseinek mindenképpen ajánljuk, merti igazán egyedi pálinkát készíthetünk belőle.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. május 21. 16:03