Ahogy közeledik a karácsony, a legtöbb háztartásban egyre gyakoribb téma és egyre sürgetőbb feladat lesz a feldíszítendő fenyőfa beszerzése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének tájékoztatása szerint november közepén indult el a „karácsonyfák” kitermelése a magyarországi fenyőültetvényeken. Megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, milyen típusú fát érdemes állítani, van aki minden évben megvásárolja a fenyőt, és azt díszíti fel, akadnak akik a műfenyőre esküsznek, de olyanok is vannak, akik a földlabdás fenyőt preferálják.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba

Sokan azért nem vásárolnak minden évben élő fenyőt, mert attól tartanak, ezek a fák az erdők „kiirtásából” erednek, ez azonban nem igaz, a piacra kerülő áruk, vagyis a kifejezetten a karácsonyfának nevelt fenyők ugyanis faiskolákból származnak. Magyarországon 3000-3500 hektáron folyik kifejezetten karácsonyfa értékesítési célú fenyőtermesztés, ez - ideértve a forgalmazást is - összesen mintegy 600-700 családi gazdaságnak ad munkát. Hazánkban évente 1,8-2 darab millió karácsonyfa talál gazdára, és áruból az idei szezonban sem lesz hiány. Mintegy háromezer hektáron termesztenek fenyőfát az országban, főleg Vas, Zala, Somogy megyében, de az Északi-középhegységben - a Mátra és a Bükk környékén -, valamint Nógrád megyében is sokan foglalkoznak ezzel a tevékenységgel. A fák kitermelése jellemzően november második felében kezdődik meg. A fenyőfa-termelés tehát nem környezetkárosító tevékenység, hiszen ennek köszönhető, hogy nem az erdőkben kell karácsonyfát vágni. Az ültetvények ráadásul hektáronként körülbelül 10 tonna szén-dioxidot kötnek meg és ugyanennyi oxigént termelnek. Ekkora területre csaknem ezer fenyő ültethető, a növekedési idejük 8-15 év.

Mi a helyzet a műfenyővel?

Az élő fenyők mellett a műfenyők is egyre népszerűbbek, ilyenkor sokakat a természet féltése vagy a kényelem szeretete vezér. A közhiedelemmel ellentétben azonban a műanyag fenyő csak hosszú, húsz éves használat után környezetkímélőbb, mint a hagyományos. A műfenyők zöme Kínából érkezik, így rendkívül nagy az ökológiai lábnyomuk. Ráadásul a tapasztalatok szerint a vásárlók általában 5-6 év elteltével leselejtezik ezeket, miközben legalább 20 évig kellene használni egy műfenyőt évről évre ahhoz, hogy valóban környezetkímélőbb alternatíva legyen.

Sokan választják a földlabdás fenyőket

Akadnak olyanok, akik se a műfenyő, sem pedig a hagyományos fenyő mellett nem teszik le a voksukat, és inkább földlabdás fát választanak, amit az ünnepek elmúltával kiültetnek a kertbe. Ennek nyilván az az egyik hátulütője az, hogy aki nem kertes házban lakik, nem feltétlenül tudja ezt megvalósítani. A földlabdás fenyők térnyerése egyébként a környezettudatosság erősödésével magyarázható, jelenleg csaknem 10 százalékkal részesednek a hazai forgalomból. A legtöbben, akik földlabdás fát vásárolnak, azzal a céllal teszik, hogy majd kiültetik a kertbe, a díszkertészek azonban nem tanácsolják a földlabdás fenyő kiültetését a szabadba az ünnepi időszak végén. Ennek az az oka, hogy szobahőmérsékleten hamar megindulhat a nedvkeringés, így a fa a tápanyagait gyorsan feléli, és a hirtelen hideggel szemben nem lesz ellenálló. Az is óriási tévhit, hogy a már elültetett fát a következő évben újra ki lehet ásni, és karácsony táján megint be lehet vinni az otthonunkba. A fenyőfa ugyan sokat kibír, de ha egyszer kiültettük, nem ajánlatos megint megbolygatni a gyökérzetét, hiszen nem igazán tolerálja az újbóli átültetést. A fajta szempontjából nincs igazán különbség a fák között, lényegében bármelyik cserepes vagy földlabdás fenyőt meg lehet karácsonyfának vásárolni. A szakemberek azt tanácsolják, hogy a gyökeres fenyőket kicsit tovább, a fagyok elmúltáig beltéri helyiségben érdemes tárolni, és március végétől kerülhetnek ki a szabadba.

Ha vágott, melyiket válasszam?

A választékban továbbra is meghatározók a luc-, az ezüst-, és a nordmann fenyők Magyarországon, ugyanakkor utóbbi kettő az egyre keresettebb, míg a lucfenyő népszerűsége jelentősen csökken. Jellegzetes illata miatt a lucfenyőt tartjuk a klasszikus értelemben vett karácsonyfának. Népszerű, de közismert, hogy tűlevelei a meleg lakásokban hamar lehullanak. A másik kedvelt karácsonyfa az ezüstfenyő, ami a lucfenyő nemzetség tagja. A sűrű ágrendszerű fát dekoratívvá teszik a kékes-zöldes viaszréteggel bevont tűlevelek, amelyek azonban nagyon szúrósak. Keresletük ezért a gyerekes családok körében valamelyest csökkent. A legnépszerűbb karácsonyfaféle a Kaukázusban őshonos nordmann. Szabályos alakú, tetszetős formájú, lombozata sötétzöld, fényes tűlevelei puhák, 3-4 cm hosszúak, alig-alig hullanak. Meleg lakásokban is hónapokig megmarad - olvasható a NAK és a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének közleményében.

Tuti tippek, hogy a karácsonyfa hetekig kitartson

Érdemes már az elején leszögezni, hogy akinek konténeres fenyője van, annak folyamatosan kell hozzászoktatnia a meleghez a fát, míg a vágott fenyőt a díszítés napján is elég bevinni a házba. Ugyanakkor mindkét esetben ajánlott hűvösebb, páradúsabb szobába helyezni a fenyőt, hogy tartósabb legyen. Jó ötlet olyan talpat venni a vágott fának, amibe lehet vizet tölteni, így nem fog napok alatt elszáradni és tűlevelet hullajtani a fenyőnk. Ha kertünk van, az ünnepek után se dobjuk ki a fát a kukába, és végképp ne helyezzük el a kuka mellé, használhatjuk ugyanis komposztként, de kitűnő mulcsot is készíthetünk belőle. Ha pedig lakásban élünk, akkor lehetőleg vigyük el olyan hulladéklerakóba vagy tárolóba, ahol újrahasznosítják!

Milyen árakra készüljön idén az, aki vágott fenyőt venne?

A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének közlése szerint 2022-ben csaknem 10 százalékkal drágulhatnak a karácsonyfák tavalyhoz képest, a kereslet háromnegyedét fedezi a belföldi termelés. Az áremelkedést részben az import drágulása okozza, ez pedig az árfolyamhatással és a szállítási költségek jelentős emelkedésével magyarázható, a magyar termelőknek pedig kedvez az idei helyzet, hiszen végre jobb áron értékesíthetnek. Boross Dávid, a Magyar Kertészeti Árudák Egyesületének elnöke a Haon érdeklődésére elmondta, hogy idén az olcsóbb, kisebb fákat kereshetik a vevők, ezeknek az ára ugyanis nem változik jelentősen, és feltehetően a legtöbb kertészetben az 1-1,5 méteres lucfenyők ugyanannyiba kerülnek majd, mint 2021-ben. Egyébként míg a tavalyi esztendőben a nordmann fenyő volt a sláger, többek közt azért, mert a lucfenyőhöz képest mindössze 1-2 ezer forinttal került többe méterenkénti átlagára, idén ez a trend egy kicsit megállhat.

Az import fenyők azonban mintegy 30 százalékkal meg fognak drágulni. Vélhetően 7-10 ezer forint körül fog alakulni a fenyők átlagára, ami függ a mérettől, a beszerzéstől, valamint a munkaköltségektől is. Emellett a szállítmányozás, a munkabér, az euró árfolyama is hatással van a faárakra, főleg az import áruéra. Az árakat tekintve konkrétabban elmondható, hogy a lucfenyőnél átlagosan 4-6 ezer forintos méterárral kell számolni, az ezüstfenyő esetében 6-9 ezer, a nordmann pedig a szokott módon a legdrágább lesz, ott méterenként akár 5-11 ezer forintot is fizethetünk az eladónak.

Címlapkép forrása: MTI/Varga György