Már csak néhány nap és ismét együtt a hazai agrárszakma az Agrárszektor konferencián Siófokon!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Nagy István, Áder János, Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A második sarkvidéki hidegbetörés március 27-én érte el hazánkat, mely mögött - régiónként eltérő módon - alakultak ki 2-4 nap erejéig kritikus éjszakai lehűlések. Ekkor már az egész országban virágzásban volt a kajszibarack és az őszibarack (sőt, a hamarabb virágzó déli országrészeken a kajszi javarészt már túl is volt a virágzáson), illetve a déli országrészben kezdetét vette a szilva és a cseresznye virágzása is. Más országrészekben a szilva és a cseresznye néhány nappal, esetleg egy héttel állt a virágzás kezdete előtt, a többi gyümölcsfaj pedig még - régiótól és fajtól függően - egy-három hétre volt a virágzás kezdetétől.
A kritikus 2-4 nap során térségenként és éjszakánként eltérő, de jellemzően mínusz 2 és mínusz 7 fok közötti lehűlések alakultak ki. A kármértékek vonatkozásában a következők mondhatók:
- Ahol mínusz 1-2 foknál megálltak a minimum hőmérsékletek, ott még a virágzó kultúrákban sincs drasztikus virágkár, a virágzás előtt állókban pedig szinte semmilyen károsodás nem tapasztalható.
- A mínusz 3-4 fokos lehűlések már több tíz százaléknyi virágkárt okoztak a virágzó vagy pár nappal a virágzás előtt álló kultúrákban (különösen a kajsziban, őszibarackban és cseresznyében), de az egy-három héttel a virágzás előtt állókat még nem vagy csak mérsékeltebben érintették.
- Ahol mínusz 5-6 fok vagy annál is hidegebb alakult ki, ott a virágzó kultúrákban nagyon jelentős (akár totális) virágkárok vannak, de még a virágzás előtt állókban (különösen a cseresznyében és a szilvában) is jelentős virágkárosodást mérnek a gazdálkodók.
Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke elmondta, hogy a terméskárok mértékről jelenleg képtelenség nyilatkozni, így nem becsülhető, hogy milyen termésveszteségekkel számolhatunk, jelenleg mindössze virágkárokról lehet beszélni. A következő főbb okok miatt nem lehet, illetve nem szabad még termésbecslésbe bocsátkozni:
- Lokálisan nagyon eltérő volt a lehűlések mértéke, így nehezen becsülhető, hogy a gyümölcsültetvények hány százalékát érte kritikus lehűlés.
- A virágkár és a terméskár nem egyenlő egymással. Egy jó virágzás esetén akár a virágok 10-30%-ának tökéletes kötődése is elegendő egy jó terméshez. Így egy jelentősebb virágkár esetén is lehet még jó termés, ha azt követően optimálisan alakul minden (bár a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy egy 70-80%-os virágkár esetén már nem lesz jó termés).
- Az előző összefüggés fordítva is igaz: gyakori jelenség, hogy egy lehűlés után közvetlen, szemmel látható fagykárok nincsenek a virágszervekben, de látens módon sérült annyira a virág, hogy a virágzás után 4-6 héttel lejátszódó természetes tisztuló hullás során hullik le a gyümölcs a fáról kötődési hiba miatt (tehát hiába volt látszólag elegendő egészséges virág és jó kötődés). Sőt még a szüretet megelőző hetekben is lejátszódhat egy jelentősebb gyümölcshullás. Így tavaszi fagyok után csak az a biztos termés, amit már betakarítottunk.
- Május közepéig datáljuk a fagyveszélyes időszakot, addig még bármikor előfordulhatnak a múlt hetihez hasonló vagy akár jelentősebb lehűlések (éppen a mai napon is érkezik egy jelentősebb hideghullám), így termést prognosztizálni a mai klimatikus viszonyok között csak május közepe után lehet/szabad.
Annyit már látni múlt heti fagyok után, hogy a kajszibarackban és az őszibarackban biztosan lesznek terméskiesések (különösen a júniusban szüretelt korai fajtáknál), de a mértékét becsülni még lehetetlen. Az is látszik, hogy a déli országrészben már a cseresznye és szilva egyes fajtáinál is vannak jelentős virágkárok, de a terméskiesés mértékéről itt sem lehet nyilatkozni. A többi gyümölcsfaj esetén talán még nincs nagyobb gond, de biztosat semmilyen irányban nem lehet kijelenteni. A virágzás egyébként gyümölcsfajtól függően közepesnek, illetve jónak ígérkezik. Azonban tovább fokozza a terméskilátásokkal és prognózisokkal összefüggő bizonytalanságot az is, hogy a tavalyi évszázados mértékű aszály után nem csekély a valószínűsége annak, hogy a virágok kondíciója, termékenyülő képessége egyébként sem volt tökéletes (különösen az öntözetlen ültetvényekben), amelyet a tavaszi fagyok tovább károsítanak.
A tavaszi fagyok ellen vannak védelmi technológiák, de általános igazság, hogy ami olcsó, az nem eléggé hatékony, ami pedig hatékony, az általában nagyon drága. Továbbá komoly gondot jelent a mögöttük lévő és az e héten várható fagyokkal kapcsolatban az, hogy javarészt nagy széllel vagy legalábbis jelentősebb légmozgással járó, úgynevezett szállított fagyokkal állunk szemben. Márpedig minden fagyvédelmi technológia hatástalan az olyan fagyokkal szemben, amelyekben a légmozgás sebessége meghaladja a 10-20 km/h sebességet. Sikeres védekezésre ott van esély, ahol totális szélcsend alakul ki, jóllehet a sarkvidéki hidegbetörés után kialakuló alacsony hőmérsékleti inverzió miatt (vagyis a hőmérséklet nagyon lassan emelkedik a földfelszíntől való távolodással) a légkeverésre és az ültetvényfűtésre alapozó módszerek hatásfoka is kisebb, mint a klasszikus tavaszi kisugárzási fagyok esetén.