Ahogy arra a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács is felhívja a figyelmet, a polgári törvénykönyv szerint a gyűjtésre alkalmas terület tulajdonosát megilleti a birtoklás, a használat és a hasznok szedése, valamint a rendelkezés lehetősége. A használat és a hasznok szedésének jogából következik egyebek között az is, hogy az adott területen található gyógynövény (vadgyümölcs, gomba is) a terület tulajdonosáé. A rendelkezési jog alapján a tulajdonos a föld birtoklását, használatát, a hasznok szedésének a jogát teljesen, illetve korlátok között átengedheti. A gyűjtéssel hasznosított terület és a gyűjtés időpontja kapcsán a polgári törvénykönyv, a természetvédelmi, valamint a helyi rendelkezések irányadók. A vadon termő gyógynövény gyűjtése erdei haszonvétel. A gyűjtésre alkalmas erdei tisztások, erdőszélek is a gyűjtés helyének részét képezik - írja a HelloVidék. 

Óriási ellenőrzés indult Magyarországon: ezt a piacok, termelők sem ússzák meg

Az ellenőrzést nem a minél több büntetés beszedése, hanem a szemléletformálás, a szabálykövetés érdekében szervezik.

Egyéni szükséglet: 2 kg/fő/nap

Az állami erdészet kezelésében álló, de nem védett természeti státusszal rendelkező területen (amennyiben jogszabály másképpen nem rendelkezik) személyenként és naponta legfeljebb 2 kg gyógynövény gyűjtése minősül egyéni szükségletnek. Az egyéni szükséglethez történő gyűjtéshez engedélyre nincs szükség, de fontos tudnivaló, hogy az egyéni szükségletre gyűjtött gyógynövény nem hozható kereskedelmi forgalomba! Magánterületen az egyéni szükséglethez történő gyűjtéshez is a terület tulajdonosától, kezelőjétől vagy használójától engedélyt kell kérni.

Az egyéni szükségletet meghaladó (akár kereskedelmi célú) gyógynövény gyűjtéséhez a nem védett természeti státusszal rendelkező területen az állami erdőgazdálkodótól előzetes írásbeli hozzájárulást kell kérni. A gyűjtési engedély általában az illetékes kerületvezető erdésztől szerezhető be. A rendelkezési jogból eredően az engedély kiváltásának költsége erdészetenként (tulajdonosonként) eltérő lehet.

Csodanövények hevernek a lábaink előtt: sokan gaznak hiszik, de aranyat érnek

Egyes növények felbukkanása fontos jelzőértékkel bírhat, megfigyelésüknek több gyakorlati haszna is van.

Gyűjtés védett természeti területeken

A gyűjtésre alkalmas terület védettségi státuszáról tájékozódhatunk a nemzeti parki igazgatóságok Természetmegőrzési Osztályaitól, a természetvédelmi hatóságtól, a kerületvezető erdésztől, de tájékozódhatunk a Természetvédelmi Információs Rendszer közönségszolgálati moduljának internetes felületén is. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint védett természeti terület a nemzeti park, tájvédelmi körzet, (fokozottan védett) természetvédelmi terület, a természeti emlék. Védett természeti területnek minősülnek a Natura 2000 térségek is.

Védett természeti területen a gyógynövény gyűjtéséhez mindig engedélyt kell kérni, az egyéni szükségletet (2 kg/fő/nap) nem meghaladó mennyiség esetén is! A nemzeti parki igazgatóságok hatósági jogkörrel nem rendelkeznek, tehát kereskedelmi célú gyűjtésre nem adhatnak ki engedélyt. A kérelmet a területileg illetékes természetvédelmi hatósághoz (Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya) kell előterjeszteni (ügyfélkapun, postai úton vagy személyesen). Helyi jelentőségű védett természeti területen a tevékenységgel érintett település (kerület) jegyzője az illetékes természetvédelmi hatóság.

Súlyos bírság járhat ezért a magyar kertekben: sokan nem is tudják, hogy tilos

Egy óvatlan irtás következménye hatalmas bírság, sőt akár börtönbüntetés is lehet.

Az engedélyezési eljárásért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. (A természetvédelmi hatóság csökkentheti/elengedheti ezt a költséget, ha azt a természetes személy kereseti, jövedelmi és vagyoni helyzete miatt nem tudja megfizetni.) A hatóság a nemzeti parki igazgatóságok adataira támaszkodva dönt az engedély megadásának feltételeiről, avagy az elutasításáról. A gyűjtésre szóló engedély (határozat) megadásakor a hatóság az érintett területeket és a begyűjteni kívánt mennyiséget egyaránt korlátozhatja. Az engedély kizárólag az abban tételesen felsorolt fajokra és területekre vonatkozik. A hatóság értesíti az illetékes természetvédelmi őrszolgálatot a gyűjtés engedélyezéséről, és általában azt is előírják, hogy a kiadott engedélyt a gyűjtés során a helyszínen is be kell tudni mutatni.

A hatósági döntés (engedély) birtokában kérhetjük a védett státuszú területet kezelő állami erdészettől a gyűjtési engedélyt. Ha a gyűjtésben más személyek is közreműködnek, azok személyi adatairól még a gyűjtés előtt értesíteni kell a természetvédelmi őrszolgálatot. A terepi ellenőrzéskor kérhetik a hatósági engedély másolatát, valamint a személyazonosító okmányokat. A gyűjtési időszak végén a gyűjtött mennyiségekről adatot kell szolgáltatni a természetvédelmi hatóságnak. A nyomonkövethetőséghez a gyűjtőnek, (felvásárlónak, feldolgozónak) egyaránt érdeke a gyűjtési napló vezetése, naponként feltüntetve a gyűjtők nevét, a gyógynövény mennyiségét, a gyűjtés helyét.

Veszélyes állatbetegség jelent meg az országban: szigorú szabályok léptek életbe

Vásárosnaményban részleges zárlatot rendeltek el egy öt kilométeres körzetben mézelő méhek nyúlós költésrothadása miatt.

Csak így érdemes gyógynövényeket gyűjteni

Gyógynövény Szövetség és Terméktanács javaslatai szerint a gyűjtést napsütéses időben, a reggeli órákban végezzük, az eső, harmat felszáradása után. Ügyeljünk arra, hogy csak tiszta, egészséges, rágás- és betegségmentes növényekről gyűjtsünk. A gyűjtéshez természetes anyagból készült, jól szellőző vesszőkosarat, papírzacskót, dobozokat használjunk. A kemikáliákkal, porral, kipufogógázokkal, szeméttel szennyezett területeket - műtrágyázott szántóföld, legelő, autópályák, utak, ipartelepek, vasúti töltések környéke- mindig kerüljük el!

Miket lehet gyűjteni most?

Gyakori előfordulású, Magyarországon közönséges faj a mezei cickafark: utak mellett, parlagon levő területeken, legelőkön, réteken nagy eséllyel megtaláljuk meleg, napos fekvésben. Virágát, még gyakrabban virágos hajtásait gyűjtik, ennek optimális ideje üde nyílásban, teljes virágzáskor van. A virágokat pár centis szárrésszel csípjük le, vagy a virágos hajtásokat hosszabb 30-40 cm szárrésszel vágjuk. A vágáshoz metszőollóra, sarlóra lesz szükségünk, a levágott hajtásokat kosárba, vászonzsákba gyűjthetjük össze. Szárítása kiterítve árnyékos helyen, vagy szárítóban történhet maximum 30-40˙C-on.

Brutális méretű szarvasgombát találtak Olaszországban: ki látott már ilyet?

Rekordnagyságú, közel két kilogrammos szarvasgombát talált Olaszországban egy gyűjtő.

Nedves, vizes területek növénye a mezei zsurló, folyóvizek, patakok mentén, árterületeken és nedvesebb talajú szántóföldeken, vasúti töltések mellett gyakori. A közeli rokon mocsári zsurlótól - mely mérgező- zöld meddő hajtásai alapján megkülönböztethető, melyeken sosem fejlődik ki spóratermő füzér. Hajtásait mérsékelten vizes, szennyezetlen, mezőgazdasági műveléstől távol eső területen gyűjtsük. A begyűjtött anyagból a fekete gyöktörzs darabokat távolítsuk el, árnyékos helyen szárítsuk. Teája vízhajtó hatású, húgyhólyag-gyulladásban, vesekő-képződés gátlására alkalmazható.

A közönséges orbáncfű árokpartok, lomberdők, száraz gyepek, hegyi rétek növénye, sokféle élőhelyen megtalálható, tágtűrésű faj. Meghatározása és elkülönítése a többi vadon előforduló orbáncfű fajtól egyszerű: leveleit a fény felé fordítva azon apró lukak láthatóak szabad szemmel is. Az orbáncfű virágos hajtásait virágzás kezdetén gyűjtsük, a szárat 30-40 cm-es szárrésszel vágva. Szárítása árnyékos, szellős helyen, vagy szárítóban maximum 40˙C-on lehetséges.

Igazi csodaszerek rejtőznek a magyar erdőkben: nem is hinnéd, mi mindenre jók

Ezek a csodanövények ingyen is megteremnek a kertekben, sokan mégis gazként kiirtják őket.

A közönséges szurokfű, vagy vadmajoránna, napos, száraz kaszálókon, cserjés területeken, erdei vágások mentén sokszor tömegesen fordul elő. Virágzó leveles hajtásait azok teljes nyílásakor a fásodó szárrészek felett levágva gyűjtsük. Szárítása árnyékos, szellős helyen, vagy szárítóban maximum 40˙C-on lehetséges. Szárítás után a leveleket, virágokat morzsoljuk le, a szárrészektől tisztítsuk meg. Tejoltó galajjal, vagy tejoltófűvel száraz réteken, pusztai tölgyesekben, utak, töltések mentén találkozhatunk. Mézszagú sárga virágos hajtásait azok teljes nyílásakor gyűjtsük. A levágott növényanyagot többszöri óvatos forgatás mellett, jól szellőző árnyékos helyen kiterítve száríthatjuk.

Sárga virágú aranyvessző fajok közül több faj is gyűjthető. A közönséges aranyvessző erdei vágásokban, tisztásokon fordul elő, a magas aranyvessző ártereken, nedves liget- és láperdőkben, míg a kanadai aranyvessző magaskórós társulásokban. A virágzó hajtásokat nyílás kezdetén kell gyűjteni, a szárakat legfeljebb 40 cm hosszú szárral vágva, a vastag szárrészeket kihagyva. Szárításukat szellős, napfénymentes helyen kell elvégezni, legfeljebb 5-10 cm vastag rétegben kiterítve. A fehér ürömmel napos, száraz helyeken, utak mentén, kertekben, réteken találkozhatunk. Levelei egész nyáron gyűjthetők, virágzós leveles hajtásait pedig teljes virágzáskor szedhetjük nyártól őszig, legfeljebb 50 cm hosszúságú szárral vágva. Árnyékos helyen, vékony rétegben kiterítve szárítsuk.