A portál elemzésében megjegyzi: a magyar gazdaság, immár harmadik egymást követő negyedévben zsugorodik. Az okok ismertek: az infláció megeszi a hazai vásárlóerőt, a magas kamatok is fékező hatást fejtenek ki, a költségvetés az őrült kiköltekezése után kiigazításra szorul, na és a külső kereslet sem erős. Így aztán az ipar és az építőipar teljesítménye csökken, és a szolgáltatások sem dübörögnek.

Komoly bajok a magyar gazdaságban

Az idei első negyedévben a gazdaság teljesítménye már mintegy 1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Mivel a részadatok a második negyedévre sem ígérnek dinamikus felpattanást, óriási meglepetés lenne, ha az éves GDP-index nem süllyedne tovább, akár -1,5% körülre.

Ilyen első fél év után elég valószínűtlennek látszik a kormány 1,5%-os növekedési tervének megvalósulása 2023-ra, hiszen ahhoz hatalmas javulásra lenne szükség a második fél évben.

Pontosabban: ehhez számításaink szerint egy stagnáló 2. negyedév után a 3. és 4. negyedévben az előző negyedévekhez képest 3-3 százalékkal kellene bővülnie a GDP-nek. Mivel még csak hasonlóra sem volt még soha példa a magyar gazdaságtörténetben, nem csoda, ha a piaci elemzők kisebb lendületre számítanak. Az előrejelzések konszenzusa alapján idén 0,5% százalékos lehet a GDP-növekedés.

Felmentősereg nélkül recesszió jön

A Portfolio szerint már ez a fél százalékos éves bővülés is kérdéses, hiszen az első fél év gyengélkedése után tulajdonképpen még az is magyarázatra szorul, hogy az év egészében hogyan érhető el a kormány minimális célja, hogy a 2023-as éves átlagos GDP-adat ne legyen "mínuszos".

A piaci elemzők szerint a mezőgazdaság lehet a megoldás.

Az agrárszektor többnyire kevés figyelmet kap akkor, amikor az összgazdasági növekedés számait nézzük, ugyanis nagyon kicsi a súlya a GDP-ben.

A szektor hosszú ideje 3-4 százalékát teszi a teljes gazdaságnak, ezért a növekedéshez történő hozzájárulása többnyire alacsony.

Ha például a gazdaság minden területe ugyanakkora ütemben növekedne egy évben, akkor egy 3%-os GDP-növekedéshez az agrárszektor mindössze 0,1 százalékponttal járulna hozzá.

Az agrárium lehet a mérleg nyelve

Csakhogy a mezőgazdaság teljesítménye sokkal ingadozóbb, mint a gazdaság egésze, egyszerűen azért, mert az időjárási körülmények változásának sokkal inkább kitett tevékenységről van szó. Míg a teljes GDP-növekedés többnyire 0-5% között mozog, addig a mezőgazdaságban teljesen megszokott a több 10 százalékos teljesítménykülönbség éves összevetésben.

Ez pedig már érdemi hozzájárulást tud jelenteni a GDP-növekedési mutatóhoz, különösen akkor, ha épp ez a mutató sem nagyon tér el a nullától.

A portál 1996-ig visszatekintő adatsora alapján megjegyzi: az idei lehet a harmadik eset, amikor a mezőgazdaság miatt lesz pozitív a gazdaság egészének növekedése - amennyiben az év második fele a várakozások szerint alakul. Tavaly tragikus éve volt a mezőgazdaságnak, elsősorban az aszály miatt borzasztó terméseredményeket hozott 2022. Erről a mély bázisról szép teljesítményjavulást ígér az idei év, hiszen a csapadékos tavasz jót tett a termésátlagokkal. A búza (bár a kezdeti, rekorderedményekre vonatkozó várakozásokat nem igazolta) erős közepes évével már sokat javított, a kukoricánál talán ennél is jobbak a kilátások. Az MNB szakértői az idei évre mintegy 0,8 százalékpontos agrár-hozzájárulást számoltak ("felfelé mutató kockázatokkal").

Ha ez bejön, akkor valóban előállhat az az eset, hogy az enyhe mínuszos GDP-t a mezőgazdaság húzza fel a pozitív tartományba.