A rendszerváltás óta csökken a magyar agrárium súlya

A rendszerváltás óta csökken a magyar agrárium súlya

agrarszektor.hu
Jelentősen csökkent az agrárium súlya a teljes gazdasági teljesítményben az elmúlt évtizedekben, ez ugyanakkor nemzetközi trendbe illeszkedik – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből. A magyar ágazat a teljes GDP 2,7 százalékát adja, és mára csupán 200 ezer embert foglalkoztat a szektor idehaza.

HOLNAP JÖN AZ AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA 

Fenntarthatóság és innováció az agráriumban

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is! Még nem késő regisztrálni!

Részletes elemzésben foglalkozik az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány az agrárium gazdasági súlyával az Európai Unió, Norvégia és az Egyesült Királyság esetében. Ehhez a (bányászat nélküli) primer szektor bruttó hazai össztermékhez való hozzájárulását és exportteljesítményét, a foglalkoztatottsági részesedését és az országonként megművelhető földterület arányát is vizsgálták.

Magyarországon a – a régiós folyamatokkal összhangban – a rendszerváltozást követően egyre jobban csökkent a mezőgazdaság súlya. Ebbe a kategóriába tartozik a földművelés és állattenyésztés mellett az erdőgazdálkodás, a halászat-halgazdaság és a vadgazdálkodás.

Az agrárium teljes éves GDP-hez viszonyított gazdasági súlya az Európai Unió tagállamai mellett az Egyesült Királyság és Norvégia esetében, 2022-ben. (Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)
Az agrárium teljes éves GDP-hez viszonyított gazdasági súlya az Európai Unió tagállamai mellett az Egyesült Királyság és Norvégia esetében, 2022-ben. (Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)

Visszaszorulóban az agrárium

Az elemzés által közölt térképen szembetűnő, az agrárium jelentősége nyugatról-keletre, illetve északról-délre haladva növekszik. Két kiemelt régió a Baltikum és a Balkán-félsziget. A közép-európai társaink közül hazánkban a legmagasabb az agrárium súlya, Románia viszont már magasabb aránnyal bír. Mindez azonban – a gazdasági fejlődés tendenciája szerint – egyre jobban visszaszorul. Ez a visszaesés az 1980-as évekig az ipar (szekunder ágazat), majd ezt követően pedig a szolgáltatási (tercier) szektor javára történt. Hazánkban 1995 és 2022 között 4,43 százalékponttal csökkent a mezőgazdaság gazdasági súlya.

Az elemzés megjegyzi: egy ágazat jelentőségének vizsgálatához a másik kiváló indikátor az exporton belüli aránya. Az OEC (Organisation of Economic Complexity) 2021-es adatbázisa alapján hat termékkör: az állati eredetű termékek, zöldség- és gyümölcsáru, fűrészáru, növényi és állati melléktermékek, illetve egyéb élelmiszerek esetében vizsgálták országonként a primer szektor gazdasági súlyát.

Kétszázezren élnek az ágazatból

A harmadik legjobb mutatószám az agrárium gazdasági jelentőségének vizsgálatához a szektor munkavállalóinak összes foglalkoztatotton belüli arányának nemzetközi összevetése, amely az alábbi térképen látható.

A mutató régiós országainak esetében való alakulását az uniós átlaggal összevetve megállapítható, hogy mind az öt területi egységben a csökkenő tendencia érvényesült, hasonlóan a primer szektor gazdasági súlyának változásához. Legnagyobb mértékben Szlovákiában csökkent az ágazati foglalkoztatottak aránya, közel 77,5 százalékkal. Az uniós mérséklődési átlag közel 65 százalék.

Középmezőnyben a termelékenység

Az ágazati foglalkoztatottak arányának és a szektor bruttó hazai össztermékhez való hozzájárulásának hányadosával vizsgálható a mezőgazdaság munka-termelékenysége. A két arányszámból képzett mutató alapján Máltán a legmagasabb a munka-termelékenység, míg a legalacsonyabb Luxemburgban. Hazánk a rangsor közepén helyezkedik el.

Az elemzés kitért arra is, hogy a mezőgazdaságilag jelentős országok esetében sok esetben a mezőgazdaság súlyát a gazdasági adottságok okozzák, mint például a mezőgazdaságilag hasznosítható területek országon belüli aránya. A Világbank módszertani dokumentumai alapján a mezőgazdaság gazdasági hozzájárulását a teljes ágazati kibocsátás és a termeléshez felhasznált javak értékének különbségével mérik. A jelentés készítői ugyanakkor megjegyzik: a mutató hátrányai közé tartozik, hogy az informális, nem követhető gazdasági tevékenységet (csere, szívesség, ajándék) nem képes mérni, így erre csak becslések elérhetőek.

Címlapkép forrása: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?