Az egyik leggyakoribb tévhit a karácsonyfa-vásárlással kapcsolatban, hogy a műfenyő kevésbé ártalmas a környezetre nézve, mint az élő fenyő - mondta el Kovács Erik. A Klímapolitikai Intézet kutatója kifejtette, hogy az utóbbit azért ültetik és nevelik hosszú éveken - akár 9-15 évig is - keresztül, hogy abból majd egyszer karácsonyfa lesz - olvasható az Infostart oldalán. Az élő fenyőfák ráadásul a locsolásnak és a megfelelő trágyázásnak köszönhetően javítják a bioszférát a különböző kertgazdaságokban vagy fenyőiskolákban.

A kutató szerint sokan nem veszik számításba azt a tényt sem, hogy az élő fenyő kevésbé terheli a klímát, ugyanis mialatt növekszik, akár 30-40 kilogramm szén-dioxidot is képes elnyelni. Ha pedig megfelelően újrahasznosítják, akkor gyakorlatilag „nullára jön ki a karbonlábnyoma”. Ilyen eljárás például az, amikor a vágott fenyőt fűtés céljából erőművekbe viszik, ahol kitisztítják a szén-dioxidot az égés során, de akár dísztárgyakat is lehet készíteni belőlük.

Ezzel szemben a műfenyő gyártása során rendkívül sok káros anyag és üvegházhatású gáz szabadul fel - mondta el Kovács Erik, hozzátéve, hogy a műfenyőt nem Európában készítik, hanem a Távol-Keleten és amíg onnan eljut repülőkkel vagy hajókon más kontinensekre, ugyancsak nagy mennyiségű szén-dioxid és káros anyag kerül a levegőbe a szállítás során, vagyis komoly környezetszennyezés történik. A vágott fenyővel ellentétben ráadásul nem is lehet újrahasznosítani és elégetni sem szabad, mert rengeteg káros anyagot tartalmaz. Ha égetni kezdik, akkor pedig benzol, dinitrogén-oxid és egyéb más mérgező gázok keletkeznek.

Sokan azzal érvelnek a műfenyő mellett, hogy azt csak egyszer kell megvenni és utána akár 10-15 évig is használható. A szakértő erre azzal reagált, hogy jóval nagyobb az ökológiai lábnyoma a műfenyőnek, mint az élő fenyőnek. Ezt azzal magyarázta, hogy utóbbi nemcsak szén-dioxidot nyel el nagy mennyiségben, hanem oxigént is pumpál. A műfenyő viszont a gyártása és a szállítása alatt annyi üvegházhatású gázt és káros anyagot szabadít fel, mint amennyit egy élő fenyő 50 év alatt.

Az élő fenyő vásárlásánál több opció is az emberek rendelkezésére áll. Lehet már a többi között földlabdás fenyőt is venni, sőt a megosztáson alapuló gazdaság jegyében akár kölcsönözni is lehet is karácsonyfát számos kertészetből. Kovács Erik ugyanakkor kiemelte, hogy nagyon óvatosan kell bánni az élő fenyőkkel, ugyanis azok sokkot kaphatnak, amikor beviszik a kinti hidegről a melegre, majd az ünnepek után ismét kikerülnek a szabadba. A hőstressz következtében akár a 40%-uk is elpusztulhat.

A Klímapolitikai Intézet munkatársa azt ajánlja, hogy érdemesebb inkább vágott fenyőt vásárolni. Akinek van saját kertje és megfelelően tudja gondozni, az választhatja a földlabdás fenyőt is, de nagyon oda kell rá figyelni, mert rendkívül érzékeny - magyarázta, hozzátéve, hogy arra is ügyelni kell, hogy megfelelő talajba ültessék a földlabdás fenyőt, nem mindegy az sem, milyen földet használnak ehhez, mert a nem ideális környezet és a rossz talajviszonyok szintén sokkot okozhatnak neki.