Bejutottak a károsítók Magyarországra is: bírságot kap, aki nem jelenti őket

Bejutottak a károsítók Magyarországra is: bírságot kap, aki nem jelenti őket

Sokan nem is tudják, de számtalan olyan inváziós faj, kártevő került be feltehetőleg fertőzött rakománnyal Magyarországra, amely azóta komoly pusztítást végez itthon - tájékoztatta az Agrárszektort a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih). Ezért is figyelmeztetnek mindenkit arra, hogy az EU-n kívülről semmilyen növényt, zöldséget vagy gyümölcsöt ne hozzon be az országba, ha a határállomáson azonban mégis gyanús árut találnak az ellenőrök, megsemmisítés lehet a vége. Kiemelték, ha valaki mégis zárlati károsítót vagy az általa okozott tünetet észlel, azonnal intézkednie kell a felszámolásával kapcsolatba, ha ennek nem tesz eleget, 15.000-1.000.000 forint közötti összegű növényvédelmi bírság szabható ki rá.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Idén is számtalan figyelmeztetés érkezett arról, hogy az Európai Unión kívüli nyaralás alatt megtetszett növényt tilos behozni mind az EU területére, mind pedig Magyarországra, ugyanakkor az ellenőrzések során még így is gyakran találnak különböző növény termékeket az embereknél. Ahogy azt a Nébih-től lapunk megtudta, jellemző, hogy a határos harmadik országokból kis mennyiségben, friss, fogyasztásra szánt zöldséget, gyümölcsöt hoznak be magukkal. Az ellenőrizendő áruk közé sorolhatóak egyébként az élő, ültetésre szánt növények és növényi részek (pl. oltványok, cserepes növények, zöldségek, gyümölcsök, vágott virág), valamint a növényi termékek (pl. kezeletlen faanyagok vagy fa csomagolóanyag), továbbá egyéb anyagok (pl. termesztő közeg, talaj, használt mezőgazdasági gép).

EZ IS ÉRDEKELHET

Van bírság vagy nincs bírság?

A növényegészségügyi jogszabályok alá tartozó növények, növényi termékek és egyéb anyagok három fő csoportba sorolhatóak aszerint, hogy behozhatóak-e az Európai Unió területére:

  1. Azon áruk köre, melyek behozatala bizonyos EU-n kívüli országokból szigorúan tilos.
  2. A második csoport azon vizsgálatköteles áruk köre, amelyek bizonyos EU-n kívüli országokból történő behozatalához növényegészségügyi bizonyítvány szükséges. Ezek az áruk a 2019/2072/EU rendelet XI. melléklet A. és B. részében találhatóak. Többek között növényegészségügyi bizonyítvány szükséges minden ültetésre szánt vagy már elültetett növény, a legtöbb gyümölcs és zöldségféle termése, néhány faj vetőmagja és a használt mezőgazdasági gépek esetében is.
  3. Azon áruk köre, amelyek növényegészségügyi bizonyítvány nélkül behozhatóak EU-n kívüli országokból. Öt faj termése behozatalához nincs szükség növényegészségügyi bizonyítványra, ezek az ananász, a banán, a datolya, a durián és a kókusz.

A növényegészségügyi megfelelés ellenőrzése az erre kijelölt növényegészségügyi határállomásokon vagy határállomástól eltérő ellenőrző pontokon történik. Amennyiben az áru - legyen az például ültetésre szánt dísznövény, vagy az öt faj gyümölcsén kívül valamilyen termés vagy gyümölcs - növényegészségügyi státusza a fentiek alapján nem igazolható, úgy a hatóság visszautasíthatja vagy megsemmisítheti azt, bírságot nem szab ki. Ugyanis a megfelelő dokumentáció nélkül ezek mind növényegészségügyi kockázatot jelenthetnek

- közölte az Agrárszektorral a Nébih.

Magyarországra is érkeztek „idegenek”

A foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) Ázsiából az USA érintésével jutott el Európába - emelte ki a Nébih. A kártevő gazdanövényköre igen tág, ide tartoznak a termesztett és vadon élő bogyós gyümölcsűek, csonthéjasok, szőlő, kivi, de előfordulhat a már károsodott almán és körtén is. Elsősorban azonban egészséges, érésben lévő és érett gyümölcsbe helyezi el a tojásait. A szárnyas egyedek nyomonkövetése sárga ragacslappal és almaborecettel kiegészített csapdák kihelyezésével lehetséges.

Az M7-es autópálya mentén kihelyezett egyik almaecetes csapdában 2012 év őszén a hazai kutatók megtalálták az Európában rohamosan terjedő gyümölcsmuslica néhány példányát. Magyarországon ez volt az első észlelés, a hazai autópályák mentén megjelenő inváziós rovarfaj feltételezhető, hogy fertőzött rakományú kamion szállítmányokkal érkezett, és sajnos a károsító mára már széles körben elterjedt hazánkban - hangsúlyozta a hivatal.

Fontos a megelőzés

Ahhoz, hogy távol tartsuk az idegenhonos károsítókat Magyarországtól, a legfontosabb a megelőzés, melyhez az intézkedés módja a szomszédos országok adott károsítóra vonatkozó növényegészségügyi státuszától függ (például Romániában is megjelent a Spodoptera frugiperda, az őszi sereghernyó, így fokozott figyelmet érdemel). Csapdák ellenőrzésével és országos szintű felderítések elvégzésével, esetleg növényvédőszeres beavatkozással még időben elvégezhetőek a megelőzést célzó intézkedések. Azonban az sem kizárt, hogy a károsítást követően kerül sor a károsító beazonosítására. Az idegenhonos károsítók bekerülését és esetleg megtelepedését követően hatósági intézkedések megtétele szükséges, melynek célja a károsító felszámolása és tovább terjedésük megakadályozása - tette hozzá a Nébih.

Az EU-ba vagy hazánkba történő bekerülés kockázata fokozódott a nemzetközi kereskedelem és turizmus fellendülése következményeként, egyes fajok megtelepedését és szaporodását pedig az éghajlatváltozás is befolyásolja. A károsítók okozta fenyegetés és általuk okozott kockázat ellen hatósági intézkedéseket kell alkalmazni. Azonban ezek a hatósági intézkedések azon károsítók ellen indokoltak és lehetnek hatékonyak, amelyek főleg emberi tevékenységgel (turizmus, kereskedelem) terjednek. Jogszabályi intézkedésekre akkor kerül sor, ha az adott idegenhonos károsító behurcolása óriási károkat okoz. Az idegenhonos fajok közül, például a foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii), vagy a dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa), mely korábban hatósági intézkedés alatt álló károsító volt, már kikerült a természeti közegbe

- tudtuk meg. Megemlítették azt is, hogy ehhez bejelentési kötelezettség is kapcsolódik. A 2016/2031/EU rendelet 15. cikke értelmében, a a 2019/2072/EU rendelet II. mellékletében található valamely zárlati károsító vagy az általa okozott tünet észlelésekor kötelező bejelenteni a zárlati károsító gyanúját az illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályán. A hatóság szükség esetén mintát vesz, majd a laboratóriumi vizsgálatok eredményétől függően intézkedik.

A harlekinkatica esete

A harlekinkatica (Harmonia axyridis) esete érdekes példa, hiszen betelepítését szándékosan végezték, biológiai védekezési célból, így került Észak-Amerikába és Európába - mondta lapunknak a Nébih. Európában körülbelül a 60-as években kezdték forgalomba hozni ezt a predátort, a szántóföldi és üvegházi kártevők, különösen a levéltetvek ellen. Betelepítését követően felszaporodását nem tudták visszafogni, a növényvédő szerekkel szemben is sokkal ellenállóbbnak bizonyult, így elterjedése nagy veszélyt jelent több őshonos és védett ízeltlábúra. Hazánkban 2008-ban azonosították, feltételezhető, hogy Ausztriából repült át. Nálunk jelenleg három színváltozata ismert és sajnos leginkább a hazai katicafajokat fenyegeti.

Figyeljünk oda jobban!

A hatóság szerint a legfontosabb az, hogy még időben észleljük a potenciális veszélyt jelentő károsítók jelenlétét vagy fenyegetésüket, és tegyünk megelőző intézkedéseket a terjedésük visszaszorítása érdekében. Ehhez nagyon fontos a termelők, a lakosság és az utazók időben történő tájékoztatása a növényegészségügyi kockázatról, valamint a különböző szcenáriókról. A megnövekedett utasforgalom, a fellendült nemzetközi kereskedelem és az éghajlatváltozás is komoly kihívást jelent a növényegészségügy terén, a hatóság ugyanakkor igyekszik mindig naprakész információkat megosztani az érintettekkel. Ugyanakkor a külföldi utazások megnövekedett száma - különösen a nyári szezonban - fokozza a kockázatot, hiszen egyetlen növényi hajtás vagy termés is potenciális veszélyforrás lehet.

 

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Fókuszban a tányérvédelem (x)

A napraforgó termésbiztonsága szempontjából az első kezelés kulcsfontosságú, de nem szabad megfeledkeznünk a tányér védelméről sem, mely a további minőség- és mennyiségmegőrzés záloga.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?