Az ipari méretű, öntözéses technológiával működő farmok egyre fontosabb szerepet töltenek be a világ legnagyobb kávétermelőjének számító Brazíliában. Brondani hektáronként akár 80 darab 60 kilogrammos zsák kávé betakarítását várja, ami kétszerese a brazil átlaghozamnak. A farm legutóbbi termése a jelenlegi piaci árakon számolva körülbelül 17 millió dollárt ér. A Reuters több mint 20 szakemberrel készített interjút, hogy feltárja, hogyan alakítja át a klímaváltozás miatti csapadékeloszlás-változás a kávétermesztést. Míg korábban a termelők főként a tavaszi és nyári esőkre támaszkodtak, és csak a területek 30 százaléka volt öntözött, ez most változóban van. Az öntözés költsége azonban jelentős, és függ a vízkészlet elérhetőségétől.

Kilőtt a kávéexport: váratlan ország lehet a nagy nyertes

Uganda kivitele jelentősen, 27,9 százalékkal nőtt februárban az előző év azonos időszakához képest.

A hagyományos kávétermesztő régiókban, mint Minas Gerais államban, a talajvízszint olyan mértékben csökkent, hogy az öntözés rendkívül nehézzé vált. 2024-ben több önkormányzat is korlátozta az öntözést az aszály miatt. A globális kávéfogyasztás az elmúlt három évben 12,5 millió zsákkal haladta meg a termelést, ami az éves globális kínálat 7 százalékának felel meg. Az áremelkedés következtében a nagy kávéláncok, köztük a Nespresso, a Starbucks és a JDE Peet is árat emelt. Az AFB&IOB holding, amely a Joha farmot is birtokolja, úgy véli, hogy a kávétermesztés jövője az öntözött farmoké. A cég új farmok vásárlásánál már elsődleges szempontként kezeli a vízellérhetőséget.

Az öntözőrendszerek telepítése jelentős beruházást igényel: egy központi öntözőrendszer körülbelül 263 ezer dollárba kerül, míg a csepegtetőrendszer hektáronként mintegy 7 ezer dollárba. A Cooxupe, a világ legnagyobb kávészövetkezete az izraeli Netafim céggel együttműködve kínál finanszírozási lehetőséget tagjainak az öntözőrendszerek telepítéséhez. Bár Bahia államban jelentősen nőtt az öntözőrendszerek száma, és további növekedési potenciál van, a kutatók aggódnak a vízkészletek túlzott kiaknázása miatt. Az Urucuia víztározó 2002 és 2021 között 31 köbkilométer vizet vesztett, főként a mezőgazdasági felhasználás miatt, ami a készletek 2,3 százalékának felel meg. A szakértők szerint fokozott monitoring rendszerre lenne szükség a fenntartható vízgazdálkodás érdekében.