Farkas Alexandra • 2025. augusztus 25. 06:02
Már nem számít különlegességnek, ha egy szőlész vagy borász arról beszél, hogy kihívásokkal teli év van mögöttünk, ez ugyanis gyakorlatilag már minden évben így van – mondta el az Agrárszektornak Baranyai Péter, a Garamvári Szőlőbirtok borásza. Jelen pillanatban úgy fest, hogy az idei körülmények inkább az illatosabb fajtáknak kedveztek, amelyekből tiszta ízű, jó zamatú borok születhetnek. A klímaváltozás azonban folyamatosan keveri a lapokat: ami az egyik szőlőfajtának ideális, az a másiknak könnyen hátrányt jelenthet.
A klímaváltozás egyre erőteljesebben érezteti hatását: az évszakok eltolódnak, a csapadék mennyisége és eloszlása kiszámíthatatlanná válik, a késői fagyoknál pedig már nem az a kérdés, hogy jönnek-e, hanem az, hogy hányszor fordulnak elő egy tavasz során. A szőlőtermesztés szintén rendkívül érzékeny ezekre a változásokra, a hőmérséklet-ingadozások, a forró-száraz időszakok és a szélsőségesen eloszló csapadék ugyanis mind befolyásolják a növekedést, a fürtök méretét és az évjárat minőségét.
Ha az idei évet nézzük, az átlagosnál hűvösebb tavasz és az elmélyülő aszály szintén rámutatott a klímaváltozás növekvő kiszámíthatatlanságára, amely a szőlő növekedését és a szüret időzítését is befolyásolta.
Mint azt Baranyai Péter, a Garamvári Szőlőbirtok borásza az Agrárszektornak ennek kapcsán elmondta, a hűvös májusi időjárás miatt a szőlő növekedése idén kicsit lassabban, vontatottabban indult, így már akkor lehetett sejteni, hogy a szüret nem fog annyira korán kezdődni, mint tavaly. Úgy vélték, hogy a szüret kezdete augusztus 10-15. közé fog esni és ez a várakozásuk be is igazolódott.
Összesen 19 szőlőfajtával dolgozunk és jól látjuk, hogy minden időjárási helyzet máshogy hat egy-egy szőlőre. Amikor eléggé meleg és száraz volt a június, de hűvös esték váltották a forró nappalokat, akkor úgy gondoltuk, hogy az átlagos és hasonlóan csapadékszegény évhez képest az idei év talán kedvezőbb lesz az olyan illatosabb, aromásabb karakterrel bíró fajtáknak, mint az Irsai Olivér, a Cserszegi fűszeres vagy különösen a Sauvignon blanc. Egyelőre még csak a szőlők érkeztek be és elkezdődtek az erjedések, tehát most borról még nem tudok nyilatkozni, de bízom benne, hogy ezeknek 2025 egy jó évjárata lesz.
Baranyai Péter hozzátette: korábban Új-Zélandon is dolgozott, és ott is megtapasztalta azt, hogy a forró-száraz nappalokat nagyon hűvös éjszaka váltja. Ahogy lemegy a Nap, az óceán felől mindig hűvös levegő érkezik az ültetvényekre és talán ez az egyik titka annak, hogy a Sauvignon blanc ilyen jól szerepel az új világban, különösen Új-Zélandon.
Amikor korábban 25-28 fokos éjszakák voltak nálunk és a Balaton is felmelegedett 30 fokra, mert nem tudott éjszaka lehűlni a nappali felmelegedés után, akkor azt is tapasztaltuk, hogy szenvedtek ezek a fajták. Úgy tűnik tehát, hogy lehet valami összefüggés a hűvös éjszakák és a fajták jobb teljesítménye között, és bízom benne, hogy ez az évjárat majd bebizonyítja, hogy valóban van igazságalapja ennek az elméletnek.
A többi szőlőfajta viszont más kérdés. Ahogy Baranyai Péter fogalmazott, ha száraz az évjárat és kevés a csapadék, a növény mindig arra koncentrál, hogy életben maradjon, ilyenkor pedig kevesebb a termés, kisebbek a bogyók és kisebb a szőlőfürtök súlya. A termésmennyiség tehát kevesebb, ám ezzel együtt jelen pillanatban úgy fest, hogy a minőség kiváló: teljesen egészségesek a bogyók, egészségesek a szőlők.
Ezek a száraz nappalok, a csapadékszegény hetek, amik rányomták a bélyegeket a mennyiségre, a betegségeknek legalább a gátját szabták. A peronoszpóra és a botritisz ugyanis ebben a szárazságban ugyanúgy szenvedett, ahogy a szőlő. A lisztharmat viszont akkor is támad, ha száraz az időjárás, tehát még egy ilyen száraz évben is, mint ami az idei volt, nem mondhatjuk azt, hogy a lisztharmattól nem kellett tartanunk a szőlőben.
Mint mondta, amikor a július eleji heves zivatarok végigsöpörtek az országon, szerencsére a szőlő már stabilan kapaszkodott a támrendszerbe, így az a rendkívüli helyzet nem okozott számukra nagy károkat. Ehhez azonban hozzájárult az is, hogy a Dél-Balatonon viszonylag jól működik a jégeső elleni védekezés. Tőlük délebbre viszont más borvidéken van olyan kolléga, akinek a múlt hétvégi szórványos jégeső is sajnos nagyon nagy kárt okozott az ültetvényében.
Most a második hetében járunk a szüretnek és elmondhatom, hogy kisebb a szőlőmennyiség, mint amire számítottunk, de ami eddig beérkezett szőlő, az mind kiváló minőségű volt. De mivel 19 fajtával dolgozunk és ezek mind más időpontban érnek, sőt vannak olyan fajták is, amiket különböző érettségi állapotban is szedünk (egy kékszőlőt például rozénak és vörösbornak is), a szüret még eltart egy ideig. A legnagyobb mennyiségben készülő borunk, a Sauvignon blanc is több ültetvényről, több eltérő mikroklímával rendelkező helyről érkezik, így az első és az utolsó szüretek között ott is lehet akár 2-3 hét eltérés is
– összegezte a szakember, majd hozzátette: a borvidék utolsó szüretelt szőlője a Sinai-hegy Cabernet sauvignon ültetvénye szokott lenni, amit általában október 20-25. között szoktak szedni. Hiába kezdték tehát már múlt héten a szüretet, ha az időjárás a továbbiakban is kedvező lesz, akkor a szüret az idei évben is 10 hétig fog náluk tartani. Mint mondta, egyébként is főként a kapacitások határozzák meg, hogy az ember mikor, milyen érettségi állapotban mit szed le, nem pedig az időjárás.
Fentiek alapján Baranyai Péter úgy látja, hogy jó borász kezében a 2025-ös évjáratból a nehéz körülmények ellenére is tiszta ízű, jó zamatú, finom borok fognak majd a fogyasztók elé kerülni. Az alacsonyabb termésmennyiség persze érthetően nem tölt el örömmel egy szőlészt sem, leginkább azért, mert ez alapjaiban határozza meg a bor önköltségi árát.
Azt mindenki tudja, hogy szinte minden terméknél emelkedik az önköltség mértéke és azt is mindenki érzi a pénztárcáján, hogy milyen intenzíven drágulnak az olyan alapvető élelmiszerek, mint a pékáruk, húsok vagy tejtermékek. Ám bármennyire is nőnek az önköltségek esetünkben is, amit meghatároz az is, hogy kevesebb a szőlő, sajnos ezt az áremelkedést csak korlátozott mértékben tudják a borászok a termékben, a borban és a pezsgőben érvényesíteni.