2025-ben a genetikailag módosított növények vetésterülete összesen 216 millió hektár volt a világon. Az MTI által készített diagram szerint az Amerikai Egyesült Államok és Brazília emelkedik ki leginkább a mezőnyből: együttesen 145,2 millió hektáron termesztenek génmódosított növényeket, ami a teljes globális vetésterület mintegy kétharmadát jelenti. Az USA mindössze 5,2 millió hektárral előzi meg Brazíliát, ami arra utal, hogy a két ország hasonló súlyt képvisel ezen a területen. Jelentős lemaradással követi őket Argentína 25,4 millió hektárral, amelynek vetésterülete alig több mint egyharmada az amerikai értéknek.

A középmezőnyben Kanada (11,6 millió hektár), India (10,6 millió hektár) és Kína (6,2 millió hektár) található. Kanada és India között mindössze egymillió hektár a különbség, ami kiegyensúlyozott versenyt jelez. Kína vetésterülete ugyanakkor már jelentősen elmarad ettől a két országtól. Érdekes összefüggés, hogy a világ legnépesebb országai közül India és Kína ugyan jelen vannak a listán, de együttes vetésterületük is kisebb, mint Argentínáé.

Az alsó kategóriába Paraguay (4,5 millió hektár), a Dél-afrikai Köztársaság (3,3 millió hektár), Ausztrália (2,1 millió hektár) és Pakisztán (1,9 millió hektár) tartozik. Ezek az országok külön-külön viszonylag kis részt képviselnek a globális GM-termesztésből, ugyanakkor együtt már közel 12 millió hektárt adnak. A „más országok” kategória 5,2 millió hektáros értéke azt mutatja, hogy a fennmaradó mintegy húsz ország részesedése egyenként igen alacsony. Összességében a GM-növények termesztése erősen koncentrált: néhány agrárnagyhatalom dominálja a piacot, miközben a világ többi országának szerepe jóval kisebb.