Tűzvész pusztít a szomszédban: több száz hektár égett már le

Tűzvész pusztít a szomszédban: több száz hektár égett már le

MTI
Már több mint 700 hektáron pusztít az erdő- és bozóttűz a szerbiai Delibláti-homokpusztán, ahol a lángok nem csupán az erdőt és a növényzetet semmisítették meg, hanem egy kiemelkedő jelentőségű, összetett ökoszisztémát is veszélyeztetnek.

Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!

Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.

Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.

A Delibláti-homokpuszta mintegy 35 ezer hektáron terül el, és a Pannon-medence egyik legértékesebb természetes területe. A dűnék, a sztyeppek, az erdők, a mocsaras élőhelyek és a Duna közelsége különleges élőhelyegyüttest alakított ki, amelyben több mint 900 növényfaj, alfaj és változat található. Ezek között számos ritka, reliktum-, endemikus és szubendemikus faj van.

A terület több mint felét telepített akác-, fekete- és fehérfenyőerdők alkotják. Közöttük azonban megmaradtak az őshonos növényzet olyan részei, amelyek kivételes tudományos és természeti értékkel bírnak. A közelben található a bánáti bazsarózsa egyetlen ismert mikroélőhelye Szerbiában. Különösen értékesek azok a növényfajok is, amelyeket ma természetvédelmi ritkaságként védenek, mint a kockásliliom, a vízigesztenye, valamint többféle tündérrózsa.

A terület jelentőségét mutatja, hogy a homokpuszta erdős részein egyebek mellett farkas, szarvas, őz és vaddisznó él, a sztyeppei területeken pedig ürgék, földikutyák és más, a száraz füves élőhelyekhez kötődő fajok találhatók - olvasható a Delibláti-homokpuszta hivatalos internetes oldalán. Az ürge számos ragadozó madár, köztük a parlagi sas és a kerecsensólyom számára fontos táplálékforrás, ezért egy-egy faj élőhelyének csökkenése az egész táplálékláncra hatással lehet. A rovarok közül például kizárólag ezen a területen él Frivaldszky gyászbogara (Tentyria Frivaldszkyi).

A Delibláti-homokpusztát a Pannon-síkság egykori erdőssztyepp-, sztyepp- és mocsári ökoszisztémáinak egyik utolsó nagy maradványaként tartják számon. Természetvédelmi jelentőségét tovább növeli, hogy a területhez a Duna mentén fekvő vizes élőhelyek is hozzátartoznak, köztük a Ramsari Egyezmény alapján nemzetközi jelentőségűnek minősített Hattyú-ablak (Labudovo okno) a Duna bal partján. Ezek a területek fontos táplálkozó-, pihenő- és költőhelyei számos vízimadárnak. A Delibláti-homokpuszta jelentős élőhelye a kis kócsagnak, a vörös gémnek és a kis kárókatonának, de fekete gólya és üstökösréce is előfordul itt.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM