Hétfő reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, hétfői (2026.11.02.) napon.

2026.11.02. hétfő: Általában erősen felhős vagy borult lesz az ég, de az északi, északkeleti tájakon vékonyabb, szakadozottabb lesz a felhőzet. Többfelé várható ismétlődő jelleggel gyenge eső. Az északi, északkeleti szelet többfelé kísérik élénk, elsősorban a Nyugat-Dunántúlon, illetve a Bükk és Zempléni-hegység tágabb térségében erős lökések.

A hőmérséklet kora délután 6 és 14, késő este 4, 9 fok között valószínű.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatás nem terheli az időjárásra érzékenyek szervezetét.

A következő napon várható időjárás

2026.11.03 kedd: Nagyrészt erősen felhős vagy borult idő valószínű, de az északi, északkeleti harmadban akár hosszabb időre is szakadozottá válhat a felhőtakaró. Délen és nyugaton még helyenként eshet gyengén, másutt reggelre jórészt megszűnik a csapadék. Az északi, északkeleti szelet a Nyugat-Dunántúlon és északkeleten több helyen erős lökések kísérik. A hajnali 2, 7 fokról kora délutánra 8 és 14 fok közé emelkedik a hőmérséklet.

Friss híreink:

Ezért tűnhet el akár egymillió hektár szántó Magyarországról: itt a magyarázat

A folyók szabályozása, a vízelvezetésre épülő gazdálkodás, a nedvességpazarló növénytermesztési technológiák és a klímaváltozás együttesen vezetett oda, hogy Magyarországon különösen súlyossá vált a talajvízszint csökkenése. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora szerint a megoldás a víz helyben tartásában, a mezőgazdasági technológiák átalakításában és a gazdálkodói szemléletváltásban rejlik. A generációváltás pedig új lendületet adhat az alkalmazkodásnak, ugyanakkor a változtatásokat nem lehet tovább halogatni.

Aggasztó, ami a magyar földeken zajlik: mi lesz így a búzával, kukoricával?

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentése szerint az őszi vetésű növények tervezett területe idén 1,72 millió hektár, melynek október 8-ig a 43,9%-án már megtörtént a talaj-előkészítés. A tavaszi vetésű növények tervezett területe 1,38 millió hektár, ahol a talaj-előkészítési munkák 1,8 százalékon álltak a jelentés időpontjában. Ami kérdés, hogy az idei katasztrofális év után mekkora lesz a kukorica vetésterülete 2027 tavaszán. Az őszi gabonafélék vetését 1,59 millió hektáron tervezik, és 187,7 ezer hektáron, a tervezett terület 11,8 százalékán végeztek a vetéssel a jelentés időpontjáig. Az AKI információi szerint az őszi búza vetésterülete idén csökkent a tavalyi évhez képest, igaz, a gazdák még mindig 1 millió hektáron terveznek foglalkozni ezzel a kultúrával. A kiemelt zöldségfélék nagy részének betakarítása a végéhez közeledik, a termésátlagok tekintetében – a vöröshagyma és a zöldpaprika kivételével – mindenhol csökkenés tapasztalható. Az őszi betakarítású gyümölcsök közül a szőlő és a szilva szedése mutatta a legmagasabb készültségi fokot, 97 százalék felett állt a jelentés időpontjában. A legnagyobb volumenben termesztett gyümölcs, a téli alma szedése 73,2 százalékon állt a jelentés napján, a termésátlag (6,1 tonna/hektár) pedig az előző évi mennyiség háromnegyedére csökkent.

Kiszárad Magyarország? Óriási küzdelem indulhat a túlélésért

A kiszáradó vizes élőhelyek nemcsak a tájat formálják át, hanem azok élővilágának, így a rejtőzködő vízhez kötődő ragadozók túlélését is próbára teszik. A vidráknak egyre nehezebb körülmények között kell megtalálniuk a táplálékot és felnevelniük utódaikat. Magyarországon a vidra ugyan széles körben elterjedt, és a hazai állomány országos szinten kedvező helyzetben van, a tartós aszály és az élőhelyek átalakulása azonban egyre komolyabb kihívásokat jelent a faj számára is. A vízhiány nemcsak a táplálékforrásokat csökkenti, hanem az állatok mozgását, szaporodását és túlélési esélyeit is befolyásolja. Bár a pontos állománynagyságról kevés megbízható adat áll rendelkezésre, egyes, szárazodással különösen sújtott térségekben már kimutatható visszaesés. Az idei száraz időszakban pedig a kutatók a ragadozók támadására visszavezethető sérüléseket is mutató vidratetemek arányának növekedését tapasztalták. A hazai vidrahelyzetről Lanszki József, az MTA doktora, a HUN-REN Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoportjának tudományos tanácsadója beszélt az Agrárszektornak.

A Pénzcentrumról ajánljuk:

Sorsdöntő választás jön az Egyesült Államokban: Donald Trump jövője a tét, a hatását Magyarország is megérezheti

"Komoly akadályokat állíthat Donald Trump elé a novemberi félidős választás, ha a republikánusok elveszítik többségüket a kongresszus egyik vagy mindkét házában. Egy demokrata győzelem ugyanakkor nem hozna automatikus fordulatot az amerikai külpolitikában" – mondta el a Pénzcentrum megkeresésére Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének egyetemi docense. Magyarország számára az orosz energiához kapcsolódó szankciók miatt is kézzelfogható tétje van a washingtoni erőviszonyok alakulásának.