Aszály, vagy tartós vízhiány: mi a különbség a kettő között?

A tartósan vízhiányos időszak várható kezdetét és végét, a hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével, a vízgazdálkodásért felelős belügyminiszter a Hivatalos Értesítőben, közleményben, valós időben teszi közzé. A mezőgazdasági vízhasználók költségterheinek enyhítése érdekében, a hidrometeorológiai viszonyokra hivatkozva ez évben a tartósan vízhiányos időszak 2020. április 20-ával került kihirdetésre, amellyel a termelők vízdíj költségterhei minimálisra csökkennek, olvasható a NAK oldalán.

A vízhiányos időszakban azonban mesterséges vízpótlással az aszály még elkerülhető. De mi az aszály a hazai szabályozás szerint? Az aszály az természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot. Tehát, ha nem áll rendelkezésre a mesterséges vízpótlás lehetőse, abban az esetben aszálykár következhet be.

Aszálykárnak nevezzük a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz. A tárgyévi kárenyhítő juttatás összegének meghatározásánál a tárgyévet megelőző év november 1-től a tárgyév október 31-ig bekövetkezett és e törvény alapján igazolt elemi káreseményt kell figyelembe venni.

Aszálykár – és mezőgazdasági árvízkár – után abban az esetben fizethető ki kárenyhítő juttatás, ha legkésőbb a tárgyév október 31-ig az aszályhelyzetről, – illetve a mezőgazdasági árvízhelyzetről – a mezőgazdaságért felelős agrárminiszter közleményt ad ki, tehát utólag kerül kihirdetésre.

Címlapkép: Getty Images