A talajgenerátorokat - amelyek egyenként 2 négyzetméternyi helyet igényelnek - egy 10x10-es rácsháló metszéspontjába helyezik el -  derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatásából. Körülbelül 0,2 hektár lesz az a terület, amelyet a generátorok telepítésére igénybe vesznek majd országos szinten, és ezzel az egész ország területét le tudják majd fedni a jégkárok ellen. A NAK ugyanakkor tárgyalásokat folytat az osztrákokkal is annak érdekében, hogy a határon átnyúló részeket is meg lehessen védeni a jég ellen.

A négy régióban logisztikai központok építését tervezi a kamara, a pályázatban bruttó 36 millió forintnyi összeg számítható el erre. A kormány az országos jégkár-mérséklő rendszer telepítését nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek nyilvánította. Habár nem kötelező, a NAK környezeti hatástanulmányt készít majd a rendszer kiépítése előtt. Ugyan az ezüst-jodid elvileg nem jelent sem környezetvédelmi, sem egészségügyi kockázatot, a kamara szeretné ezt bizonyítani is a tanulmánnyal.

Az automata generátorokat azokra a helyekre helyezik majd el, ahol nem tudnak kezelőt szerződtetni, vagy komplikáltabb a szerkezet megközelítése. Az eszközök kezelésére bárki jelentkezhet majd, nem elvárás, hogy mezőgazdasági szakember legyen az illető. A lényeg, hogy a riasztási időben minél előbb ott tudjon lenni helyben a kezelő.

Ha nem lesz elég jelentkező, a kamara számol azzal, hogy minél több generátort automatizálhasson, viszont ez jelentős költségigénnyel jár. A legnagyobb problémát az jelentheti majd, ha a kezelő elindítja a rendszert a riasztás időpontjában, de a kikapcsolásáról már megfeledkezik.

A kamara távolabbi céljai közt szerepel a talajgenerátorok távolról való irányításának, ki- és bekapcsolásának megoldása. A talajgenerátorok üzemeltetésben az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) lesz a NAK országos partnere, az ő adataikra hivatkoznak majd a generátorok működtetése során.