2022. augusztus 11. csütörtök Zsuzsanna, Tiborc

Hírek - Növény

Egyre több magyar gazda mondhat le erről a gyümölcsről: sok ültetvény eltűnhet

A kajszibarack és az őszibarack lehet a klímaváltozás következő nagy vesztese: miután az elmúlt két évben zsinórban nagyon rossz volt a termés, ha idén és jövőre is folytatódik ez a tendencia, rengeteg magyar gazda fog felhagyni ezeknek a gyümölcsöknek a termesztésével. Az ágazatra a legnagyobb fenyegetést az időjárás és a technológiai elmaradottság fenyegeti, hiszen ha a hazai termelők nem tudnak védekezni az aszályos időszakok és a tavaszi fagyok ellen, akkor máris versenyhátrányba kerülnek. De milyen is a magyar gyümölcsösök állapota jelenleg? Milyen lehetőségeket és milyen kihívásokat rejtenek? Az Agrárszektor erről kérdezte Apáti Ferencet, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnökét.
 
 

Apáti Ferenc az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy Magyarországon jelenleg mintegy 80 ezer hektár gyümölcsültetvény található, bár a telepítésekről és a kivágásokról pontos információk, statisztikák nincsenek. Mivel azonban az ültetvényfelület nem változott jelentősen az elmúlt 10 évben, arra lehet következtetni, hogy a telepítések és a kivágások nagyjából egyenlőek a gyümölcsültetvények összesített szintjén. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) idén év elején frissítette a gyümölcsültetvények telepítésére alkalmas termőhelyek hazai nyilvántartási rendszerét, amely szerint 2020 novembere és 2021. december 31-e között több mint 2400 hektárnyi új területre adott ki termőhelyi kataszterbe sorolási határozatokat, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.

A szakember rámutatott arra az ismert tényre, hogy az utóbbi időszakban jelentősen csökkent az alma és az őszibarack termőterülete, miközben például a bodzáé és a dióé komoly mértékben bővült. Utóbbiak esetében ez a növekedés elsősorban annak tudható be, hogy mérsékelt tőke- és élőmunka-igényű gyümölcsfajok, valamint a termelési kockázatuk sem túl magas. Az intenzív ültetvények termőre fordulása, vagyis az első olyan év, amikor a termésből származó bevétel már fedezi az adott évi kiadást, az intenzív ültetvények esetében a 3-4. év, míg az extenzívebb ültetvényeknél az 5-6. év.

Idén is év végi díjeső az agráriumban - Nevezzen és nyerjen Ön is!

Idén nyolcadik alkalommal hirdeti meg a Portfolio Csoport rangos agrárdíjas pályázatát, amelynek célja, hogy egy-egy évben díjazni lehessen a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket. A november 30. -december 1-i kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencián az ágazat szereplői az Év női agrárvállalkozója díjat, az Év fiatal agrárszakembere díjat, az Év kertészete díjat, az Év állattenyésztője díjat, az Év növénytermelője díjat, az Év agrárinnovációja díjat, az Év agrárberuházása díjat és a Portfolio Agrárgazdaságért díjat nyerhetik el. A rangos díjakat - amelyeket a november 30-i szakmai program zárásaként, ünnepélyes keretek között adunk át - színvonalas szakmai zsűri ítéli oda. A díjakra a hazai agrárgazdasági élet bármely szereplője pályázhat, illetve javasolhat jelölteket. A Portfolio a nevezéseket az agrarszektordijak@portfolio.hu e-mail címen fogadja 2022. július 31-ig. A jelentkezésekhez, illetve a nevezésekhez egy űrlapot kell kitölteni és beküldeni, amely a portfolio.hu portálon, az Agrárszektor Konferencia weboldalán érhető el. Az űrlapot ide kattintva is le lehet tölteni. Legyen Ön is az év végi agrár-díjeső részese, nevezzen vagy jelöljön a rangos díjakra!

Arra a kérdésre, hogy az újonnan telepített ültetvények milyen gyümölcsökből állnak, Apáti Ferenc rámutatott, hogy az új ültetvények összetételét illetően nincsenek tökéletesen pontos információik, azonban az egyes gyümölcsfajták népszerűségét illetően elmondható, hogy az élőmunka-igényes, és/vagy az időjárási károk (különösen a tavaszi fagyok) szempontjából kockázatos fajok - így a kajszi, a cseresznye, az őszibarack, és a szamóca - esetében a telepítési kedv erőteljesen megtorpant. A klíma változását rosszul tűrő, valamint munkaerő-igényes gyümölcsök termesztése - mint például a málnáé, a szederé, a fekete ribizlié és a köszmétéé - pedig gyakorlatilag eltűnt a hazai köztermesztésből, és ebben az állapotban a belátható jövőben nem is várható változás.

A következő nagy kérdőjel a kajszibarack és az őszibarack előtt van: 2020-ban és 2021-ben óriási károkat, sok gazdaságban totális termésveszteséget okoztak a tavaszi fagyok. Ha ez idén, esetleg jövőre is megismétlődik, akkor nagyon sokan fel fognak hagyni e gyümölcsök termesztésével, mert 3-4 éves totális terméskiesését nem lehet túlélni

- figyelmeztetett Apáti Ferenc.

A FruitVeB elnöke úgy látja, hogy a többi gyümölcsfajt - különösen az almát, a körtét, a meggyet, a cseresznyét, a diót, és a szilvát) lehet Magyarországon is versenyképesen termeszteni. Itt a hangsúly nem azon van, hogy milyen fajt termesztenek a gazdák, hanem azon, hogy azt hogyan. Apáti Ferenc szerint szinte minden gyümölcsfajnél elmondható, hogy csak úgy lehet versenyképes, ha képes a rendszeres és nagy termésre, kiváló minőségben. Az alacsony technológiai színvonal vagy rossz fajtaválasztás miatti alacsony terméshozamokkal a magyat termelőknek esélyük sincs helyt állni a piacon, mint ahogyan azzal sem, ha egy egyébként profi gazdaságnál az időjárási károk miatt jelentősen ingadoznak a hozamok és a minőség. Kulcskérdés lesz tehát a magas termelési színvonal, amihez sok tőke és professzionális szaktudás, illetve képzett munkaerő kell - bár a szakember szerint a magyar gyümölcságazat sok esetben mindhárommal hadilábon áll -, továbbá hatványozott szerep jut az öntözésre, a fagyvédelmi technológiák és a jégháló létesítésre, melyek a termésbiztonságot fokozó technológiai elemek. Apáti Ferenc kiemelte, hogy ezek között is kulcskérdés az öntözés megoldása, amely a termésminőség, a termésmennyiség és a termésbiztonság szavatolásának alapja. Mostanra a hazai klímán enélkül bizonytalan lesz a termés mennyisége, minősége és rendszeressége is.

Jelenleg a gyümölcsültetvények 25-33%-a öntözött, tehát ezen a téren nem állunk jól. A gond azzal van, hogy az öntözetlen - vagyis alapjaiban eleve kétes termésbiztonságú ültetvényekre - nem lesz racionális hektáronként több millió forintba kerülő fagyvédelmi technológiát és 7-9 millió forintos jégháló-rendszert telepíteni. Azaz, az öntözetlen ültetvények eleve kiszolgáltatottak lesznek az időjárási káreseményekkel szemben, bizonytalan termésre és kétes, vagy rossz versenyképességre ítélve azokat

- mutatott rá Apáti Ferenc.

A gyümölcsösök átlagéletkorát és egészségi állapotát illetően a FruitVeB elnöke elmondta, hogy a hazai gyümölcstermesztés termelési volumene semmilyen érdemi növekedést nem mutatott az elmúlt másfél évtized során. A hazai klimatikus adottságokat legkevésbé toleráló, illetve legnagyobb szaktudás-, tőke- és munkaerő-igényű fajok termelése esett vissza leginkább: a fentebb már említett négy bogyós gyümölcs termesztése gyakorlatilag megszűnt, de nagyon jelentős visszaesést (40%) szenvedett el az őszibarack az alma is. Ez utóbbi helyzetéről és kilátásairól itt olvasható az Agrárszektor legutóbbi elemzése.

Növekedni mindössze a dió, a bodza, valamint a szamóca, a cseresznye és a kajszi volt képes. Előbbi kettő azért, mert relatíve extenzív, alacsony szaktudás-, tőke- és munkaerő-igényű ágazatok - egészen pontosan: professzionális termelés esetén nem azok, csak sokan kezelik ekként őket -, utóbbi három pedig alapvetően jó piaci pozícióinak és jövedelmezőségének köszönheti előrelépését, bár a munkaerőhiány és az időjárási káresemények az utóbbi néhány évben ezeknél is egyre inkább gátolják a fejlődést. Az összes többi gyümölcsfaj termelési volumene stagnál vagy enyhén csökkent. Apáti Ferenc elmondta, hogy a magyar gyümölcságazat termelési színvonala az elmúlt két évtizedben érdemben nem változott, ami komoly hatékonysági problémákat vet fel. a FruitVeB becslései szerint a hazai 80 ezer hektáros ültetvényfelület mintegy 40-50%-a korszerűtlen, potenciálisan versenyképtelen, 25-30%-a jelenleg nem eléggé hatékony, de fejleszthető, míg a maradék 25-30%-a - mely néhány száz termelő vállalkozást jelent - tekinthető igazán professzionális, versenyképes felületnek. Ahogy Apáti Ferenc korábban is említette a magyarországi gyümölcsösöknek csak mintegy negyede-harmada öntözött, és mindössze 5%-án található jégháló, ami a jégvédelem fontos eszköze. A fagyvédelem technológiai spektruma igen széles, de hatékony fagyvédelmi technológia csak körülbelül az ültetvények 3-4%-án lehet. Ezért nagyon nagy jelentőségű a 80%-os támogatási intenzitású VP-pályázat fagyvédelmi technológiák létesítésére - mutatott rá a FruitVeB elnöke.

Apáti Ferenc beszélt arról is, hogy az utolsó nagy ültetvénytelepítési hullám 1996 és 2004 között volt Magyarországon, vagyis ezek az ültetvények átlagosan 20 évesek, eljutottak teljesítőképességük végéhez. Elsősorban azon vállalkozások kiesése várható tehát, ahol az ültetvények elöregedése társul a gazdálkodó idős korával, valamint a gazdálkodó életkorától függetlenül nincs tőke az idős vagy korszerűtlen ültetvények megújítására, illetve az ültetvények korától és színvonalától függetlenül nincs utód, aki továbbvigye a gazdálkodást. A szakember elmondta, hogy egy gyümölcsültetvény az körülbelül 8-10 év alatt megtérülő beruházás, így aki már 70-es éveiben jár és nincs gazdálkodni vágyó utód, az vagy megszünteti gazdaságát, vagy eladja ültetvényeit. A tőkehiány - az ültetvények és a gazdálkodó korától függetlenül - az előző 3-4 rossz évjárat után sok vállalkozásnál erőteljes probléma, sok termelő anyagilag és pszichésen is kimerült. A gazdálkodók széles rétegének elkeseredettségét növeli a vészes munkaerőhiány is, hiszen gyakran szinte lehetetlen nemhogy megfelelő, de bármiféle munkaerőt találni a metszéshez vagy szürethez; a folyamatosan, most már szinte minden évben ismétlődő és egyre intenzívebbé váló természeti csapások - mint például a a 2019. vagy 2020. évi drasztikus tavaszi fagykárok, extrém júniusi esőzések és heves nyári jégverések -, vagy a nagy terméssel jellemezhető évek - így 2014 és 2018 - piaci összeomlásai, nyomott értékesítési árai.

A gyümölcságazat jelenlegi helyzeténél fogva szinte biztosra vehető, hogy sok idős vagy korszerűtlen ültetvény ki fog esni a piacról, ami jelentheti akár azt is, hogy a következő öt évben az ültetvényfelület harmada és a gyümölcstermelő vállalkozások 30-50%-a el fog tűnni. Ezek a negatív ágazati folyamatok gyakorlatilag elkerülhetetlenek, a tőkeszegény és korszerűtlen gazdaságok esetében mára lényegében nem maradt megoldás

- jelentette ki Apáti Ferenc.

A FruitVeB elnökének megítélése szerint elkerülhetetlen és sajnálatosan negatív tendenciák mögött azonban ágazati szinten meg kell látni a lehetőséget is. Azok a korszerűbb, fejlesztésre még képes vállalkozások most „beszállhatnak” a kieső ültetvények kieső árualapja okozta piaci űrbe. A szakember úgy látja, hogy aki most fejleszt, az pár éven belül lépéselőnyben lesz. Fontos azonban, hogy a termelők korszerű, és az időjárási hatások ellen a legszélesebb körben védett ültetvényeket hozzanak létre, mert csak ezek képesek biztonságos és hatékony termelésre, mellyel elkerülhetők a folyamatos termésveszteségek, ami ugyancsak fontos feltétele a termelői kedv fenntartásának. Az ágazat szempontjából létkérdés, hogy a megszűnő ültetvények miatt keletkező piaci űrt a magyar termelők tölthessék be, és ne külföldi importárunak kelljen pótolni azt, annál is inkább, mert a külföldi versenytársak ezt bármikor gond nélkül képesek megtenni. E tekintetben az utolsó órában vagyunk - jelezte a szakember.

Arra a kérdésre, hogy mennyire gépesített a magyar gyümölcstermesztő ágazat, Apáti Ferenc elmondta, hogy bár erre nézve pontos statisztikák nincsenek, nőtt a gépállomány erőgépeknél, valamint a növényvédelem és műtrágyázás gépeinél is, illetve a betakarítógépek (rázógépek) száma emelkedett még a rázva betakarított gyümölcsöknél. A szakember úgy látja, hogy a gépesítéssel nagyon nagy gondok nincsenek, leginkább az időjárási károk elleni védelmi technológiák tekintetében - mint például az öntözés, a fagyvédelem, valamint a jéghálók és esővédő fóliatakarások telepítése - vannak jelentősebb elmaradások az ágazat magyarországi szereplőinél.

Ami az idei téli és tavaszi időjárást, illetve azok következményeit illeti, a FruitVeB elnöke kifejtette, hogy a téli és a tavaszi csapadékhiány miatt a talajok nem töltődtek fel vízzel, ennek pedig akár már a virágzásnál is lehet negatív hatása: a talaj- és légköri aszály miatt nem lesz megfelelő nektárképződés, így nem fogják látogatni kellőképpen a méhek, ami miatt rossz lehet a beporzás, termékenyülés. Az elmúlt napokban érkezett csapadékok valamelyest segítettek, de jó lenne, ha a virágzásig még érkezne legalább 50-60 mm csapadék.

Nyilván, ha télen nem tudnak beraktározni elegendő csapadékot a talajok, akkor eleve rosszabb esélyekkel vágunk neki egy nyári aszályos, meleg időjárásnak. Azonban most még túl korai az időpont ahhoz, hogy nyári aszályról beszéljünk, hiszen még nem tartunk ott. És e helyütt is fel kell hívni arra a figyelmet, hogy ez a gond elsősorban az öntözetlen ültetvényekben fajsúlyos, öntözött ültetvényekben március-áprilisban is tudunk vízpótlást végezni. Igaz, a légköri aszály ellen a víztakarékos csepegtető öntözőrendszerek nem tudnak mit tenni, de a talajon keresztüli vízpótlás sokat segít

- emlékezetetett Apáti Ferenc.

Ezen a tavaszon elkerülték Magyarországot a jelentősebb tavaszi fagykárok, így minden gyümölcs esetében egy közepes, kiegyensúlyozott termés várható. A FruitVeB elnöke szerint jelen pillanatban az enyhe tél sem tartozik a legnagyobb gondok közé, ami ebben az évben a legjelentősebb probléma, az az április közepe-vége óta tartó jelentős aszály. Nagyjából két héttel ezelőtt, elsősorban a Dunántúlon, voltak jelentősebb esőzések, sőt vihar- és jégkárok is, de az ország nagy részén aszály van. A csapadékhiány az öntözetlen ültetvényekben több tíz százalékos mennyiségi veszteséghez vezet, illetve általában apróbb marad a gyümölcs, de még az öntözött ültetvényeken is kiütközhet a légköri aszály a kisebb gyümölcsméretekben.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Agrárszektor Konferencia 2022

    Az év legkiemelkedőbb agráreseménye a hazai szereplőknek!

    Sustainable World 2022

    Ismét jön a fenntarthatósági konferencia szeptember 6-án!