Előretör a GMO: két módosított növényfajta is zöld utat kapott ebben az országban

Előretör a GMO: két módosított növényfajta is zöld utat kapott ebben az országban

agrarszektor.hu
Nagyot lépett előre Nigéria a mezőgazdasági biotechnológia területén 2019-ben, amikor is engedélyezte két genetikailag módosított növény, a kártevőknek ellenálló Bt-gyapot és homoki bab (ismertebb nevén tehénborsó) termesztését, amelyek mind-mind nagyon fontosak az ország gazdasági fejlődése és az élelmiszerbiztonság szempontjából. 2020-ban már ezeket a GMO variánsokkal fogják bevetni a nigériai termőföldeket.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

A Bt-gyapot befogadásától azt reméli a kormányzat, hogy talpra állítja az ország csendes kómában vegetáló textiliparát, amelynek fénykorában 180 kallómalom dolgozott az országban, mintegy 450 ezer embernek adva munkát, tudhattuk meg az Alliance for Science cikkéből. Legjobb éveiben a textilipar adta Nigéria GDP-jének közel 20%-át. Mostanra 25 üzem maradt, és ezek is teljesítményükön alul működnek, komoly veszteségeket okozva ezzel az ország gazdaságának.

A gyapothoz hasonlóan a tehénborsó is az ország egyik legfontosabb haszonnövénye. Jelentőségét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a közkeletű megnevezése a “szegény ember húsa", annak köszönhetően, hogy magas fehérjetartalommal rendelkezik, de jóval olcsóbb a szárnyas-, hal- vagy marhahúsnál. Nigéra a Föld legnagyobb tehénborsó-fogyasztója, de a kártevőkhöz köthető hozamveszteségek miatt a gazdák már jó ideje nem képesek az igényeknek megfelelő mennyiséget termelni a növényből. Ez pedig azzal jár, hogy Nigéria évente 500 ezer tonna tehénborsót importál külföldről, hogy fedezni tudja az ország éves szükségleteit.

Kép forrása: Getty Images

A génmódosításnak köszönhetően a nigériai tudósok sikeresen beépítették a Bacillus thuringiences (Bt) gént a tehénborsóba, 100%-os védelmet biztosítva ezzel a növénynek a molyfélékhez tartozó Maruca vitrata kártevő ellen. Ez egy molyféle, amelyik a hüvelyesekre specializálta magát, és a tehénborsó-ültetvények 20-80%-át is képes elpusztítani. A Bt-gyapot a módosítatlan fajtához képest a gyapottok-bagolylepke(Helicoverpa armigera) ellen örökölt védelmet, amely az ültetvények akár 60%-át is tönkreteheti.

Megjegyezzük: A rovarok ellen valamennyi sejtjükben mérget termelő növények (pl. Bt-kukorica) a világ fejlettebb részein fokozatosan visszaszorulnak, helyüket a gyomirtóknak ellenálló GM-növények (lásd glifozát-ellenálló szója) veszik át. Legújabban pedig megszülettek azok a génmódosított növények, amelyek a növény beltartalmát képesek javítani (aranyrizs).

Nigéria amúgy kellő felkészülés után vált GMO-növényekre. 2019-ben több mint 2500 gazdát képeztek ki a Bt-gyapot termesztésére. Idén ez a létszám 5000 fölé fog emelkedni, 2021-re pedig 7500 és 10000 között fog mozogni.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?