2021. szeptember 20. hétfő Friderika

Hírek - Növény

Érik az almakatasztrófa Magyarországon? Eltűnt az ültetvények fele a földekről

Mintegy húsz éve folyamatosan csökken az alma termőterülete Magyarországon, az ezredforduló óta a terület 40 százaléka tűnt el – mondta az Agrárszektornak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Kiemelte, ennek egyik legfontosabb oka az öntözhetőség hiánya, illetve az, hogy nagyon sok termelő lát bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot a piaci-értékesítési viszonyokban. A szakember többek között arról is beszélt, hogy fel kell készülni arra, hogy a következő években biztosan emelkedni fog az alma ára Magyarországon.
 
 

Az idei tavaszi fagy komoly károkat okozott a hazai gyümölcsültetvényekben, és több fajnál is, főként a kajszinál, komoly terméskieséssel kell számolni. Az almaültetvényekkel kapcsolatban konkrét termésprognózist csak később lehet adni, hiszen a virágzás május közepén zárult le, és majd a következő 4-6 hétben zajlik le az úgynevezett tisztuló hullás – közölte az Agrárszektorral Apáti Ferenc. 

Amit jelenleg látunk, az az, hogy az április első dekádjában érkező fagyok komoly virágkárokat okoztak a már akkor is közvetlenül a virágzás előtt álló dunántúli, Bács-Kiskun megyei és dél-alföldi almaültetvényekben. De ezek a fagyok is elsősorban az Idared és a Jonagold fajtáknál eredményeztek jelentősebb virágkárt, a többi fajta még jobban viselte az erős lehűléseket. Ezekben az országrészekben lesznek bizonyos mértékű terméskiesések, de ez fajtánként, gazdaságonként, sőt még ültetvényenként is nagyon eltérő. Az ország észak-keleti térsége fenológiában mindig egy-két hét lemaradásban van a korábban virágzó, délebbi országrészekhez képest, így a korán jött fagyokat is jobban viselték. 

Hozzátette, az eddigi információk alapján észak-keleten nem alakultak ki érdemi fagykárok, és mivel a hazai almatermő felület nagyobb része ebben a térsgében van, így egyelőre országos viszonylatban nem számítanak a fagyok miatti drasztikus terméskiesésre. Ez jó hír, hiszen az elmúlt két évben a fagykárok miatt nagyon gyenge, 400 ezer tonna körüli volt a hazai almatermés, így ezt a mennyiséget nem lesz nehéz túlszárnyalni. A szakember szerint, ebben az évben eddig minden remény megvan arra, hogy ennél sokkal jobb lesz a termés, konkrét számot azonban csak június első felében lehet mondani.

Apáti Ferenctől azt is megtudtuk, hogy mintegy két évtizede folyamtosan csökken az alma termőterülete Magyarorsázgon. A hazai nettó almatermő terület jelenleg 24 ezer hektár körül mozog, míg az ezredforduló környékén még 42 ezer hektár almaültetvénnyel rendelkeztünk, vagyis a termőfelület mintegy 40 százaléka tűnt el. A csökkenés háttérben számtalan dolog áll, az egyik ilyen, hogy a megváltozott piaci és klimatikus környezetben csak azok az ültetvények tudnak versenyképesen termelni, melyekről hektáronként 40-70 tonnás hozamot szüretelnek (szemben az országos hektáronkénti 20-30 tonnás átlaggal).

Ennek feltétele a 2.500-3.000 fa/ha körüli vagy fölötti tőszám, az intenzív vagy szuperintenzív művelési rendszer, az öntözés, a jégháló és a fagyvédelem megléte. Egy ilyen ültetvény létrehozása azonban ma már 15-18 millió Ft-ba kerül hektáronként (szemben egy extenzív, öntözetlen, fagy és jég ellen védtelen ültetvény kb. 2,0 millió Ft/ha-os bekerülési költségével). Ennyi tőkével a termelők döntő többsége nem rendelkezett/rendelkezik, így a meglévő ültetvényei kiöregedése után nem tudta termőfelületeit megújítani, és felhagyott a termeléssel. Ez a tendencia még erősebben érvényesült azon gazdaságok esetében, ahol maga a gazda is idős, és nincs utód, aki továbbvigye a gazdálkodást. Ilyen esetekben esély sincs rá, hogy valaki több tízmilliós fejlesztésekbe belemegy

 – hangsúlyozta Apáti Ferenc. A csökkenés másik okaként, illetve nagyon súlyos korlátként az öntözhetőség hiányát emelte ki a szakember. De nem lehet elmenni szó nélkül amellett sem, hogy az almatermelés erősen élőmunka-igényes tevékenység (betakarítás, termésritkítás, metszés), ami miatt erőteljesen sújtja az almaágazatot a sok éve fennálló vészes munkaerőhiány is, ez pedig szintén elég komoly gátja a fejlődésnek. Ugyanúgy, mint az, hogy nagyon sok termelő lát bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot a piaci-értékesítési viszonyokban: hullámzó árak, az értékesíthetőség bizonytalanságai.

Amennyiben stabil lenne a hazai almatermelés (ami kb. azt jelenti, hogy stabilan 750 ezer tonna, amire megvan a beállt piacunk; nem pedig a 350 és a 900 ezer tonna között ingadozna), akkor arra lennének stabil és kiszámítható piacaink - még ha egyes években így is nyomottak lennének az árak. Ellenben a hullámzó termés azt eredményezi, hogy gyenge termésnél nem tudjuk kiszolgálni az egyébként meglévő piacainkat sem, és piacokat veszítünk, míg nagy termésnél nincs piacunk a termés 10-20%-ára, ami értékesíthetőség hiányában az ültetvényekben rohad el

 - tájékoztatott Apáti Ferenc. 

A szakembert az idei várható almaárakról is kérdeztük, amelyekkel kapcsolatban elmondta, egyelőre lehetetlen becslést adni, ugyanakkor mivel tavaly nagyon magas volt az alma ára (termelői és fogyasztói árak szintjén egyaránt), inkább arra lehet számítani, hogy idén jó termés esetén mérséklődni fognak az árak a tavalyi szinthez képest. Mivel azonban az árakat első helyen a kereslet és kínálat viszonya határozza meg, az idei termés fogja eldönteni az árak alakulását, melyet azonban jelenleg senki nem lát tisztán.

Egyébként nagyon hosszú távon a termelői árak nagyjából stagnálnak, esetleg enyhe növekedés figyelhető meg, mely azonban közel sem tart lépést a munkabérek, a műtrágya és növényvédő szer árak, valamint más inputok árainak jelentős növekedésével. Így a termelők - az alig növekvő értékesítési árak mellett - csak a fajlagos terméshozamok, vagyis a termelési színvonal jelentős növekedése révén tudnak lépést tartani a növekvő költségekkel

 - tette hozzá Apáti Ferenc. Kiemelte, a jövőben egy 5-10 éves távlatban azonban mindenképpen az árak növekedésére kell felkészülni, ami elsősorban a felszaporodó időjárási károkkal van összefüggésben. Állítása szerint, ha nem ruházunk be öntözésre, fagy- és jégvédelmi technológiákra, akkor azért fog nőni az alma ára, mert a kieső termés miatti szerény kínálat (mint 2019-ben és 2020-ban) értelemszerűen felfelé húzza az árakat. Ugyanakkor, amennyiben létesítünk ilyen védelmi technológiákat, akkor meg azért fog növekedni az alma ára, mert ezek brutálisan drága beruházások, melyek jelentősen emelik a termelési költségeit, aminek hosszabb távon érvényesülnie kell az árakban is, különben nem lesz, aki almát termeljen.

Címlapkép: Getty Images


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu