Az energiaárak drámai emelkedése miatt meglehetősen hektikusan indult a tavalyi év Hollandiában: voltak olyan termelők, akik megmaradtak a szokásos telepítési időrendnél, sokan viszont inkább később indították állományaikat, hogy spóroljanak a világítási és a fűtési költségeken - olvasható a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács oldalán. Ezért 2021-hez képest tavaly mindössze 10%-ra, 30 hektárra esett vissza a pótlólagos megvilágítással termelt uborka felülete - csak néhány olyan felvásárlási szerződést tudtak előre megkötni, ami garantálta a megemelkedett költségszint fedezését, de mint az látható, túlnyomórészt nem ez volt a jellemző.

Az év elején a kínálati oldalon jelentkező hiány hamar áremelkedéshez vezetett: a 35-ös uborkát 40%-kal, a 40-est pedig 35%-kal magasabb áron vette fel a piac, ráadásul a termőterület csökkenése, az állományok indításának későbbre csúszása miatt ez a kínálati hiány gyakorlatilag az egész szezonra jellemző maradt. Bruno Vuerinckx, a BelOrta uborkatermesztési szaktanácsadója szerint az átlagosan 44 eurócent/db (170 Ft/db) éves átlagár egészen kiválónak számít, melynek egyik oka, hogy az ő tagjaik például 15%-kal kevesebb uborkát termeltek. Bruno szerint a tavaly nyári perzselő hőhullámok ráadásul még növelték is az uborka iránti keresletet. Ez az európai piacokon is szépen látszik: júliustól gyakorlatilag az összes fő piacon áruhiány volt, ami ősszel is fennmaradt, mivel Spanyolországban is extrém időjárási körülmények uralkodtak. Így Dél-Európából jóval kisebb mennyiség jutott az uniós piacokra, ami kivételesen magas árakhoz vezetett.

Spanyolország és Marokkó uborkatermesztő területe nem bővült jelentősen. Ezekben az országokban nem az energiaköltségek jelentik a fő problémát, sokkal inkább a vízhiány és a munkaerőhiány  növelte a költségeket. És Hollandiával szemben, ahol a vírusos betegségeket sikerült kordában tartani, Spanyolországban továbbra is erős maradt a fertőzési nyomás, így nem voltak ritkák a minőségi problémák sem.

Hollandiában 2022-ben 600 hektáron termesztettek uborkát. Idén ehhez még 30 hektár csatlakozik, ez nagyjából visszatérést jelent a 2021-es szintre. Mivel Spanyolországból továbbra is relatíve kevés áru érkezik, mindenki nagyon várja a helyben termelt uborkát, ami január utolsó hetében meg is érkezett a polcokra, de igazán nagy volumen a később indított állományok miatt csak február közepére-végére várható. A január végi árak ismét fantasztikusan alakultak termelői szempontból: a 35-ösért 90 centet, a 40-esért pedig kerek 1 eurót fizettek darabonként, összehasonlításképpen a tavalyi árszint 60 illetve 70 eurócent/db volt.

Eddig úgy tűnik, hogy a magasabb árak nem vetik vissza a fogyasztást, sőt: Belgiumban a 2019-es 1 kg/fő/éves fogyasztás 2022-ben 1,3 kg-ra nőtt. Ennek egyik igen jelentős oka, hogy a fiatalok körében egyre népszerűbbek a snack-ként fogyasztható miniuborkák, akik egészséges rágcsálnivalóként tekintenek rá. A BelOrtánál tavaly már 5%-kal nőtt a területe, és az idén is hasonló mértékű bővülés várható, ami nem is csoda, mert az árak a kígyóuborkához hasonlóan igen kedvezően alakultak. Az Oxin Growers termelési igazgatója, Ton van Dalen szerint azonban kérdés, hogy meddig maradnak jövedelmezőek a miniuborkák, tekintettel arra, hogy a kígyóuborkánál jóval munkaerő-intenzívebb termékről van szó. Egyelőre van Dalen bizakodó, mert olyan felvásárlási szerződéseket sikerül kötni, amelyek fedezik megnövekedett költségeiket. Hollandiában és Belgiumban a hajtatókertészek óriási fejlesztéseket eszközölnek, rengeteg olyan beruházást hajtanak végre, ami fenntarthatóbb termesztést tesz lehetővé, és ami segít leválni a fosszilis tüzelőanyagokról. Ami technológiailag lehetséges, azt már telepítik is: így például napelemeket, napkollektoros vízmelegítőket és hőszivattyúkat.