2019. október 20. vasárnap Vendel

Hírek - Növény

Ez egy igazi "retro dolog" a hipermodern világban

A szó szoros értelmében "visszanyúlik a gyökerekhez" és "retro dolognak" számít az a talajoltó baktériumtrágyás technológia, amelyet a nyíregyházi Phylazonit Kft. fejlesztett ki - nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Vajda Péter, a vállalat ügyvezető igazgatója. A cég módszerével természet- és emberközelibbé lehet tenni a növénytermelést, miközben a gazdaságosság megmarad. Vajda Péter szerint ma műtrágyák és növényvédő szerek nélkül nem lehet intenzíven gazdálkodni, de a fenntarthatósághoz szükség van a talajoltó technológiákra is.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Ha többet akar tudni a mezőgazdaságban előretörő forradalmi technológiákról és innovációkról, jelentkezzen most az Agrárium 2015 konferenciára! Konferenciánkon Vajda Péter is előadó lesz, a tudatos és fenntartható talajművelést körbejáró kerekasztal-beszélgetés egyik résztvevőjeként.

agrárszektor.hu: Napjainkban a mezőgazdaságban két markáns tendencia egyidejű jelenlétét fedezhetjük fel: egyrészről a nagyon intenzív kutatás-fejlesztés és a leginnovatívabb technológiák alkalmazása, másrészről a hagyományokhoz való visszanyúlás az, ami meghatározza a fejlődés irányát. A talajoltás jelentőségének újbóli felfedezése is ebbe a keretbe illeszkedik? Mi a technológia lényege?

Vajda Péter:  A Phyalzonittal és a kapcsolódó technológiával olyan szakmaiságot igyekszünk képviselni, ami valóban egy „retro dolog”, visszanyúlik a gyökerekhez. Ezzel a technológiával egy kicsit természetesebbé, természet- és emberközelibbé lehet tenni a növénytermesztést. Emellett ez a módszer gazdaságilag is hatékonyabb, mint a normál termesztés.

A technológia azon a tényen alapul, hogy miként az emberi testben, úgy a talajban is vannak baktériumok, amelyek elengedhetetlenek a növény életéhez. Az emberi testben több baktérium van, mint sejt, és abban, hogy a vitaminok, ásványi anyagok, és maga a tápérték fel tud szívódni, a legnagyobb szerepük a baktériumoknak van. Ugyanez zajlik a talajban is, és mint ahogyan a sok szennyezett élelmiszer savasítja az emberi szervezetet, ugyanúgy a túlzott kemikália-bevitel – a műtrágya, a növényvédő szerek és a nem megfelelő talajművelés - elsavasítja a talajainkat is. Ha savas irányba halad akár az emberi test, akár a talaj, akkor a benne élő, kedvező hatású baktériumok száma elkezd csökkenni, ugyanis ezek nem tolerálják a savas környezetet (a talajoknál az optimum 5,5-7 pH között van). A talajoltással ezen a problémán tudunk segíteni: a lecsökkent számú baktériumállományt elkezdjük beoltani a gyökérzónában, és felszaporítjuk azokat a baktériumokat, amelyek szükségesek a növények számára ahhoz, hogy hatékonyan tudjanak működni. A talaj számára gyakorlatilag ez jelenti a probiotikumot. A növénytermesztés a talajoltással indul, és nagyon fontos alapot képez.

Látni kell ugyanakkor, hogy egyáltalán nem vagyunk műtrágya- és kemikáliaellenesek, ezekkel a készítményekkel érdemes használni a Phylazonitot. Jelen pillanatban műtrágya és növényvédő szerek nélkül nem lehet intenzív növénytermesztést folytatni, viszont ha ezek mellé a technológiába beemeljük a talajoltó készítményeket, akkor sokkal jobban fenntartható a természetközeliség. Annak idején rengeteg szerves trágyát használtak a gazdálkodók, és ezzel rengeteg hasznos baktériumot vittek ki a földekre, így fenn lehetett tartani a talajok állapotát. Mivel az állattenyésztés visszaszorult, ez megszűnt, ezért semmilyen más eszköz nincs arra, hogy a talajainkat normális, természetes állapotukba vissza tudjuk mozdítani. Már nem arról beszélünk, hogy fenn kell tartani a talajok állapotát, hanem arról, hogy ezt fel kell javítani.
Kiemelkedően fontos téma ma pl. a toxinkérdés is. Nagyon sok helyen olvasható, hallható, hogy a megtermelt termények toxintartalma megemelkedett az elmúlt években. Persze, hogy megemelkedett, hiszen ahogy a talajaink állapota romlott, úgy ezek a káros hatások egyre inkább megjelentek. A talajoltással ezeknek a szennyező anyagoknak a csökkentését is elő lehet idézni. Most fejlesztettünk ki egy terméket, amelyik kifejezetten a toxin vonalán fog tudni növényeket kondicionálni, és a növények állapotát javítani.

agrárszektor.hu: A temészetközeliség filozófiája értékelendő, de lefordítható-e ez számokra, hatékonyságra vagy üzleti haszonra is a gazdálkodók számára?

V. P.: A számok szintjén egyértelműen megmutatkozik, hogy a talajoltás után a gyökérképződés sokkal aktívabb, mint a hagyományos termesztésben. Ez teljesen egyértelmű, ugyanis ha a növény természetközelibb állapotban, biológiailag jobb környezetben van, akkor a fejlődése sokkal aktívabb. A növénynek különböző szerves savakat kell kiválasztania ahhoz, hogy a tápanyagokat fel tudja venni a környezetéből, és ha megfelelő baktériumállomány van a gyökerek környezetében, akkor 25-35 százalékkal kevesebb energiát kell a tápanyagfelvételre fordítania. Ezt a többletenergiát pedig a saját testének a felépítésére és a termésképzésre tudja fordítani. A szárvastagság, a növény színvilága, habitusa, egészségi állapota is más, és a termésképződésben, valamint a termés minőségében is jelentkezik a változás.
A szórás nagy, hiszen a növény fejlődése számos faktortól függ, de általában 5-20 százalék közötti termésnövekedést tudunk kimutatni. Ami viszont nagyon fontos, hogy ezzel a technológiával a termésbiztonság sokkal kiegyensúlyozottabb lehet az évjáratok között, ami azt jelenti, hogy a termelő nincs annyira kitéve az időjárás viszontagságainak. Szintén fontos, hogy a takarmányozásra hasznosított növényekben a beltartalmi értékek mindig magasabbnak bizonyulnak, mint a kezeletlen területeken termesztettekéi.

agrárszektor.hu: Mennyire nyitottak a növénytermesztők erre a technológiára és mennyire hajlandóak vállalni a többletköltségeket?

V. P.: A többletköltségek megítélése relatív. A technológia valójában nem igényel pluszberuházást a termelőktől, hiszen a hatékonyság-növekedéssel, a termésátlagok emelkedésével a bevételi oldalon is növekedést ér el a gazdálkodó. A talajoltást egy termesztési periódusban egyszer kell elvégezni, illetve van egy másik készítményünk, amelyik a tarlóbontást végzi. Egy egységes, fixárral dolgozunk az egész országban, minden termelőnek - függetlenül attól, hogy hány hektáron gazdálkodik - 9900 forintba kerül hektáronként a technológia alkalmazása.

Több olyan kísérleti gazdaságunk van, amelyik végzett számításokat a költségek és a hozam tekintetében, így pl.. Szabadegyházán végeztünk összehasonlítást több éven keresztül, és nagyon komoly, számokkal alátámasztható különbségeket tapasztaltunk. A kukorica esetében egy fél, vagy egy tonnás terméskülönbség, 40 ezer forintos tonnánkénti árnál 20-40 ezer forintos többlet-árbevételt produkál hektáronként. Ha ebből levonjuk a 9900 forintot, még mindig marad 10-30 ezer forint.

 

A közvetlen termésátlag-növekedésnél azonban sokkal többről van szó. Ha termelőként mérlegelnem kell, hogy ugyanazon költséggel, ugyanazon hozam mellett van egy olyan termesztési technológiám, amellyel folyamatosan rombolom a talajom állapotát, és van egy olyan, amelyikkel ezt meg tudom állítani, sőt javítani tudom, akkor melyiket választom? Még pillanatnyi pluszhozam nélkül is ezt a módszert választanám, emellett viszont tudnám, hogy a talajom állapotát szinten tartom, illetve pozitív irányba mozdítom. Ez csak jót hozhat, és hosszabb távon bizonyosan megtérül.

Érdekes, hogy korábban azok a termelők kezdték el használni a Phylazonitot, akik amúgy is nyitottak voltak a fejlődésre, az innovációra, de most már egyre nyitottabbá kezdenek válni azok a termelők is, akik eddig kicsit szkeptikusak voltak.

 agrárszektor.hu: Milyen a hazai termőföldek állapota nemzetközi viszonylatban?

V. P.: A FAO, valamint a saját tapasztalataim alapján is azt mondhatom, hogy a többi országhoz viszonyítva nincs rossz állapotban a magyar föld. Ám ha a növénytermesztés oldaláról vizsgáljuk, akkor nincs jó állapotban. Kísérleteink során számos talajmintát vettünk, amelyekben megvizsgáltuk a talajlakó baktériumok számát. Szakirodalmak alapján egy normális közegű talaj 1 grammjában milliárdos nagyságrendben kell lenniük baktériumoknak, egy maréknyi talajban több baktérium van, mint ahány ember a Földön él. Azt tapasztaltuk, hogy a milliárdos nagyságrendről milliós nagyságrendre csökkentek le a mezőgazdaságilag művelt talajokban a baktériumszámok. Ez nemcsak Magyarországon, hanem a környező országokban is igaz. Természetesen az ország területén belül változik a kép, de ami túlnyomórészt jellemző, az a talajok savanyodása, a talajok tömörödöttségi állapotának romlása, illetve hogy országos szinten nem nőttek olyan mértékben a termésátlagok, mint ahogyan azt a technológiai fejlődés indokolná. Vetőgépekben, betakarítógépekben, vetőmagban, növényvédő szerekben most már csúcsra járatjuk a technológiát, a termésátlagoknak elméletben nagyon nagy mértékben meg kellett volna emelkedniük, ez azonban nem történt meg. Akkor valami más probléma van, és ez a talajok állapota.

agrárszektor.hu: A 2015. évet az ENSZ a Talajok Nemzetközi Évének nyilvánította. Önök is csatlakoznak a kezdeményezéshez?

Természetesen. Nemrégiben létrehoztunk egy szakmai kerekasztalt a Talajvédelmi Egyesület keretein belül, aminek kifejezetten az lenne a célja, hogy a talajművelés, a talajtan, a tápanyag-utánpótlás és a mikrobiológia oldaláról, mintegy konzíliumként ismeretanyagot gyűjtsön, és az így létrejövő tudáshalmazt átadja a mezőgazdasági termelőknek. A Magyar Talajvédelmi Szövetség első bemutatkozása egy konferencia lesz május 19-én, amely az Agrova (a Phylazonit forgalmazója) és az Axiál szervezésében, a Magyar Talajtani Társaság, a Nébih, és a GOSZ szakmai támogatásával kerül megrendezésre.


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu