2020. szeptember 21. hétfő Máté, Mirella

Hírek - Növény

Ezek a génmódosított rovarok lehetnek a veszélyes kártevők legnagyobb ellenségei

A közönséges molylepkék genetikailag módosított változatai lehetnek a jövő hatékonyabb és fenntarthatóbb növényvédelmének eszközei. A jövő növényvédelmében szerepet kaphatnak a genetikailag módosított molyok is, legalábbis a Cornell Egyetem legfrissebb kutatása szerint.
 
 

A Biotechnology és a Frontier in Bioengineering tudományos lapokban közzétett publikációjuk szerint a tudósok „módosított” káposztamolyokat (Plutella xylostella) engedtek el a szabadban, írta meg a Silicon Republic. Ezek a molyok hatalmas pusztítást képesek véghez vinni a káposztafélékben, mint például a káposzta, a brokkoli, a kelbimbó vagy a kanola. Azonban ezek a biotechnológiával foglalkozó Oxitec cég által kifejlesztett újfajta molyok önkorlátozóak, és így képesek lehetnek arra hogy hatékonyan visszafogják kártevő rokonaikat.

Miután az új fajta hím egyedei kikerültek a szabadba, meg fogják keresni a kártevő fajta nőstényeit, és párosodni fognak velük, átörökítve az utódokba azt az önkorlátozó gént, ami meggátolja a nőstény lárvák kifejlődését. Ebből kifolyólag idővel a kártevőpopuláció elkerülhetetlenül le fog csökkenni. Miután a módosított molyok elengedése abbamarad, a rovarpopuláció le fog csökkenni, majd - néhány nemzedék alatt - teljesen el is fog tűnni a környezetből.

Anthony Shelton professzor, a kísérlet vezetője elmondta, hogy a szabadon engedés után az önkorlátozó génnel „ellátott” hímnemű rovarok a túlélés és a megtett távolságok tekintetében ugyanúgy viselkedtek, mint a módosítatlan változatok. És az eljárás jövőbeli alkalmazhatósága kapcsán ezek releváns információk. Shelton professzor azt is elmondta, hogy a laboratóriumi tesztek során a módosított hímek ugyanolyan esélyei voltak a nőstényeknél, mint a módosítatlanoknak. Erre és a matematikai modellekre alapozva a kutatók arra jutottak, hogy ha kiengednek a szabadba egy ilyen önkorlátozó génnel „feljavított” molyfajtát, az minden más rovarirtószer használata nélkül is képes lenne hatékonyan megvédeni a növényeket, amit amúgy az üvegházi kísérletek is bebizonyítottak.

A kutatás alapjául a steril rovar technika szolgál, egy kártevőkezelési módszer, amelyet az 1950-es években fejlesztettek ki. Ugyanakkor, ahogy arra Anthony Shelton professzor rámutatott, egy steril fajta létrehozásánál sokkalta hatékonyabb a génmódosítás.

Dr. Neil Morrison, az Oxitec mezőgazdasági vezetője, és a tanulmány társszerzője elmondta, hogy az eredményeik bebizonyították, hogy a már meglevő technológiával is nagyon hatékony növényvédelmi megoldásokat lehet létrehozni, amelyek egyszerre látják el a feladatukat, fenntarthatóak és önkorlátozóak, vagyis nem terhelik túl a környezetet.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu