Miközben a világon az EU alkalmazza a legszigorúbb növényegészségügyi, illetve élelmiszer-biztonsági szabályokat, ezeket az előírásokat azonban csak az európai termelőktől követelik meg, az EU-n kívülről érkező termékekkel szemben nincsenek ilyen elvárások - olvasható a NAK és a MAGOSZ közös közleményében.

Igaz ez az Ukrajnából érkező árukra is. A háborús országban például számos olyan növényvédőszert alkalmaznak a termelés során ma is, amelyeket az EU-ban már régen betiltottak. Ilyen például az Atrazin. A gyomirtószerekben alkalmazott hatóanyagot az EU 20 éve betiltotta, mivel szív- és érrendszeri problémák, asztma, ekcéma, allergia kiváltója lehet. Ugyanígy az Acatoklór nevű, gyomirtó szerekben alkalmazott hatóanyagot az unióban több mint 10 éve nem alkalmazható, mivel súlyos hormonrendszeri károsodást és rákot okozhat.

A közleményben hozzátették, nem csak a növényvédőszerekkel van probléma.

Ukrajna egyik fő exportterméke a baromfihús, melyet sokkal alacsonyabb költséggel képes előállítani, mint az uniós termelők. Ez pedig részben annak köszönhető, hogy míg az eu-s gazdák szigorú kritériumok betartása mellett nevelhetnek baromfit – egyebek mellett például az állatsűrűség is korlátozott -, addig az ukrán „baromfigyárakban” akár 2 millió csirkét is nevelhetnek. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Ukrajna mezőgazdasága óriási potenciállal rendelkezik, akár négyszázmillió ember ellátására is képes lehet, mindezt úgy, hogy nem tartja be az EU-s előírásokat

- írja a NAK.

Az importtilalom fenntartását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége is teljes mértékben támogatja. Az Európai Tanács október közepén megszavazta az Ukrajnával kötendő, határozatlan időre szóló egyezményt. A tagállamok közül egyedül Magyarország és Szlovákia szavazott nemmel.