Európa repceszűkében lesz

Az Európai Bizottság áprilisban 18,7 millió tonnára korrigálta a közösség repcetermését, de ez is túl optimistának bizonyult. A Coceral (Európai Gabona- és Takarmány-kereskedelmi Szövetség) már csak 17,9 millió tonnával számol.

Tavaly még 20 millió tonna repcemagot hordtak a raktárakba az európai gazdák, pedig az az év sem sikerült a legjobban. Ettől most legalább  6,4 százalékkal maradhat el a mennyiség. Ennek oka a Francia- és Németországban kieső termőterület nagysága, ami az őszi aszályos időjárás számlájára írható. Mindkét országban 20 százalék körüli repceterület-csökkenést jegyeztek fel, amit a jobb hozamok csak részben ellensúlyoznak. Európa ezért várhatóan 4,5 millió tonna repcemag importjára szorul a 2019/20-as gazdasági évben. Mindez a termelők nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy magas lesz a mag ára.

Magyarország kettévált

Elég egy pillantást vetnünk az alábbi térképre, hogy világosan lemérhető legyen a csapadék idei jelentősége a várható termés szempontjából. Az ország keleti fele lényegesen kevesebb égi áldásban részesült, hónapokon át sújtotta az aszály. A legrosszabb híreket Békés megyéből és Borsodból kaptuk,ráaádsul ezekben a megyékben az elvetett terület jelentős részét ki is kellett tárcsázni a gyenge kelés, majd az azt követő rovarinvázió miatt.

Rosszul keltek a növények, és nem bírtam a bogarakkal. De jövőre is elvetem 100 hektáron, mert egyébjént jól fizető kultúra lenne. Nálunk most 117 ezer forintot kínálnak a magértbonifikáció nélkül" - halljuk Békés megye dél-keleti csücskében. Kicsit északabbra egy másik Békés megyei gazdaságban egyenesen azt állítják, hogy az elvetett repceterületek 80 százalékát elveszítették a termelők.

Saját gyűjtés

Borsod megyében a kisebb gazdaságok 1,5-2 tonnás termésre számítanak, hozzátéve, hogy a terület felét kitárcsázták. Egy nagygazdaságban, ahol 570 hektáron tenyészik ez a kultúra, és igazán sokat költenek rá, talán elérik idén a 2-2,5 tonnás üzemi átlagot.

Ebben a nagy melegben a legfelső becők hamarosan sárgulni fognak, és két héten belül deszikkálni kell az állományt"- sorolja a növénytermesztési ágazatvezető, aki 115 ezer forintos ajánlatokat hallott a repcére.

Hajdú-Bihar megyében sem jobb a helyzet. A legfeltűnőbb különbség a mostani és a tavalyi állomány között az, hogy idén alacsonyabb és kevésbé elágazódott. Ahol eddig 3 tonna szokott lenni a termés, ott most csak a fele jön össze. Ehhez képest Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébenörülnek a 2,7 tonnának. A rovarokkal szemben a Lumiposa - nemcsak itt - egészen jól bevált. Míg máshol 2-4 permetezésre is szükség volt az ősszel, addig azok, akik csávázva kérték a magot, jellemzően megúszták egy védekezéssel. Veszprém megyében kontrollt is hagyott a gazda a csávázás hatékonyságának tesztelésére. Az eredmény: a lumiposás táblát egyszer kellett fújni ősszel, míg mellette a kontrolt ki kelett tárcsázni a rovarkártétel miatt.

Gyenge eredményre számítanak Heves és Komárom-Esztergom megyében, előbbiben a nagyvadakra is sokat panaszkodtak. Az idei tenyészidőszakot egy domoszlói gazda jellemezte szépen: "1985 óta dolgozok, de ilyet, hogy februártól április végéig aszály legyen, még nem tapasztaltam. Májustól meg úszónadrágban közlekedünk a földeken..."

Itt több megyében is azt halljuk, hogy közvetlenül a vetés után is kaptak egy kiadós esőt, amisegített a repcének megerősödni. Problémaként a rovarokat emlegetik a legtöbben, ezzel kapcsolatban a másodvetés két kedvelt növényét, az olajretket és mustárt is sokan hibáztatják. Pontosabban azokat a termelőket, akik ezeket a "rovargazda" növényeket választják egy repcés régióban. Facéliával és pillangósokkal sokkal kevesebb kártevőt nevelnénk ki a táblákon. A 4 tonnás gazdaságokban most leginkább a további esők, illetve a viharos széllel érkező záporok miatt aggódnak.

Mindent egybe vetve ezek a tanulságok

A repce árát hallva, az ország keleti felének ráfizetéses lesz az idei év ebben a kultúrában, míg ott, ahol legalább 2,5-3 tonnás eredmény várható, szép bevételt hozhat. Eldöntheti a nyereséget az is, hogy 3 vagy 8 (!) védekezésre volt-e szükség a rovarok ellen. Utóbbi gazdaságokban ideje megfontolni a csávázást. Bebizonyosodott az is, hogy az egyre melegebb ősz és tél ellenére nem szabad túl sokáig várni a csapadékra, és halogatni a vetést. Tudunk olyan Csongrád megyei gazdaságról, ahol elfagyott a későn vetett repce 90 százaléka (!). Ismét fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy kerülni kell a repcével rokon növények vetését másodvetésben az azonos károsítók miatt. Nagy tanulság volt az is, hogy a helyes talajművelés kulcsfontosságú. Nyáron tilos szántani, ősszel pedig erősen ajánlott lazítani a talajt. Aki most 100 mm esőnél többet kapott, pontosan látja ezt.