2019. október 16. szerda Gál

Hírek - Növény

Klímakényszer: trend a tavaszi vetésű fajták őszivé alakítása

Nemrég adta hírül a Debreceni Egyetem, hogy sikerült olyan őszilencse-fajtákat létrehozniuk, amelyek biztonságosabban és 50 százalékkal magasabb hozamokkal termeszthetőek, mint a korábbi tavaszi változatok. A trend már évtizedes: Magyarország egyre inkább az áttelelni képes fajok és fajták felé fordul, hogy elkerülje a kora tavaszi vetési időpont körüli időjárási bizonytalanságokat. A vetésidők előre csúszása a virágzás korábbra hozásának céljából is megfigyelhető.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A koratavaszi vetési időpont körüli időjárási bizonytalanságok miatt jött létre az őszi lencse mellett az őszi zab vagy az őszi borsó is, melyek vetését a tavaszi esők és a belvíz - időnként meg éppen az aszály -  gyakran meghiúsította. A hosszabb tenyészidő ráadásul korábbi betakaríthatósággal párosul, hiszen a fejlődés kezdeti szakasza már ősszel lezajlik. A növénynek tehát több ideje van lombozatot és termést hozni, mégis hamarabb lekerül a tábláról.

Virágzó lencse (Forrás: shuttrestock)

A tavaszi gyorsabb fejlődés klimatikus okokból egyre fontosabb, hiszen így a növények nemcsak a nyári kánikulát kerülhetik el, de a virágzásuk is egy kedvezőbb, csapadékosabb periódusra eshet, ami növeli a megtermékenyülést. Nem véletlen, hogy ma már a kukorica vetését is áprilisra időzítik a gazdák, sokszor a napraforgót is megelőzve vele. Míg korábban a cél a május 20-i határidő tartása volt, ma már április első felében elvetett kukoricatáblákkal is találkozunk. Az ok ismét az előbbi: korábbi virágzás, jobb termékenyülés, hosszabb tenyészidő. Ehhez a nemesítésnek a vetőmag és csíra hidegtűrűsét kellett fokoznia. Hasonló történt a szegedi nemesítésű tavaszi zabbal is: a Kormorán akár már februárban is elvethető, vagyis az első vetésre alkalmas taljaállapotnál cselekedni lehet. Azóta már vannak őszi vetésű zabok is, ezek még kevesebb kockázattal vethetők, és nagyob hozamot ígérnek.

Őszi lencse

A nyíregyházi kutatóintézetben nemesített Pinklevi és Rézi szeptember végén, október elején vethető, és a növény már a vetés évében megerősödik."Tavasszal rendszerint elegendő víz és tápanyag áll rendelkezésre a vegetációs fázis befejezéséhez, így az ősszel vetett lencse magasabbra is képes nőni és több hajtást fejleszt. Mivel az új fajták betakarítása hamarabb történik, mint a tavasszal vetett lencsének, elkerülik az aszályos, nyári időszakot, illetve megelőzik a nyári munkacsúcsokat" – sorolja az őszi lencse előnyeit Dobránszki Judit, a DE AKIT tudományos főigazgatója, majd hozzáteszi: az őszi fajták termőképessége rendszerint 0,5-1 t/ha-ral nagyobb a tavasszal vetett lencséénél (akár dupla annyit is teremnek), illetve termésbiztonságuk is kedvezőbb. További előny, hogy az ősszel vetett lencse a talajt hosszabb ideig borítja, így a gyökerén élő Rhizobium-fajoknak több idő áll rendelkezésükre a levegő nitrogéntartalmának megkötésére.

Őszi mák

Szemben a tavaszi mákkal, amit február végén vetnek, az őszi változatot szeptemberben kell elvetni, ami egybeesik az esők érkezésével. A növények tőrózsás állapotban telelnek át, kibírják a –5  fokos száraz hideget, de hótakaró alatt a  –15 fokot is. Termőképességük a hosszabb, 240-260 napos tenyészidő miatt mintegy 50 százalékkal nagyobb, mint a tavasziaké, és a kártevők is kevésbé károsítják. Az első magyarországi nemesítésű őszi mákfajta a Kozmosz volt, ami máig forgalomban lévő, étkezési típusú mák. Másik két, máig is használt őszi, étkezési mákunk a Leila és a Zeno Plus. A hozamtöbbleten kívül további előnyük, hogy - mivel tavasszal már erősek - jobb a gyomelnyomó képességük is. A tavaszi fajtáknál két héttel korábban virágoznak, ezért a máktokbarkó kártétele kisebb az esetükben. Piaci előnyt jelent a korábbi betakaríthatóságuk, mert szezon elején magasabb áron értékesíthető a mákszem.

Mákvirág (Forrás: shutterstock)

Őszi zab

A szegedi és a martonvásári nemesítőház is rendelkezik hazai fajtával. A GK Impala hozama átlagos évjáratban a tavaszi fajtákénál 20-25%-kal magasabb. Erősen vegetatív, kiválóan bokrosodó, de csak közepesen fagytűrő  típus. Az Mv Hópehely és Kincsem viszont remekül bírja a hideget, és 6 tonnás hozamokra is képes, ami 50-100 százalékos többletet jelent a tavaszi zabokhoz képest, amelyek csak 3-4 tonnás átlagokat hoznak.

Az őszi zabra és az őszi mákra is igaz, hogy sikeres áttelelésüket nagyban segíti a hótakaró, ami sajnos egyre ritkább jelenség Magyarországon. A hideg, ám hólepel nélküli tél tűrésének képességét ezért folyamatosan javítani kell a génállományukban.

Az állomány tavaszi regenerálódó képességén is sok múlik, amit jól illusztrál az alábbi kísérlet, amit Martonvásáron végeztek egy kemény tél idején. Az őszi zabok a magas kipusztulási arány dacára is jobb termést produkáltak a tavaszi változatoknál.

Egyre pucérabb földek

Ahogy az őszivé vált fajtáknál a télállóság fejlesztése, úgy a többinél a korai vetéskor érkező hideg, majd később a száraz viszonyok elviselése a legfontosabb képesség. Az aszálytűrést gyakorlatilag már minden kultúrnövénybe be kell építeniük a nemesítőknek. Mégis úgy tűnik, egyre kevesebb szántóföldi növényünk marad, amelyik júliusban és augusztusban is árnyékolhatná a földet. A krumpli és a cukkorrépa szabályosan kiveszőben van, a szója előtt pedig még hosszú út áll, mire képessé válik 100 ezer hektár lefedésére. A cirok kiváló növény lenne, ha a takarmánygyártók is megbecsülnék.

Nyár derekára nem sok lehetőség maradt a tarló árnyékolására. Aki nem tudja a repce- esetleg a búzabetakarítás után pár nappal zöldtrágyanövénnyel bevetni a táblát, annak augusztus végéig már semmi esélye egy sikeres másodvetésre. A földeken sorakozó szalmabálák szép látványt nyújtanak, de a talajnak jobb lenne, ha a szecskázott búzaszár inkább a felszínt árnyékolná, amennyire tudja. Itt jön be a glifozát kérdése is. A kicsírázó gyomok további vízvesztés okoznak, viszont bedolgozásuk a földbe - legyen az bármennyire felszíni munka, talajzárással egybekötve - mégiscsak szárítja a felsőbb réteget. A vegyszeres megoldás nem, de pillanatnyilag más okokból sok támadást kap.

A mezőgazdaság legnagyobb feladata tehát a jövőben az lesz, hogy akár új agrotechnikával, akár új fajok bevezetésével, de megoldja a szántóföldek napvédelmét ebben a két-három kritikus hónapban. Úgy néz ki, a nyarak már csak egyre rosszabbak lesznek.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu