2020. február 17. hétfő Donát

Hírek - Növény

Most dől el, hogy tavasszal mi ellen kell védekezni a repceföldeken

A 2018-2019-es időszakban az őszi káposztarepce betakarított területe csaknem elérte a 300.000 hektárt, az országos termésátlag pedig 2,95 tonna volt hektáronként, de az egyes tájegységek között nagy szóródás mutatkozott. 2019 tavaszának első fele melegebb és szárazabb volt, második fele pedig hűvösebb és csapadékosabb. A nyár igen meleg volt, rekordok dőltek meg, sok hőhullámos periódus alakult ki, ami nem kedvezett a repce fejlődésének, a különféle kártevők fejlődésének és aktivitásának viszont igen, jelezte dr. Aponyi Lajos növényvédelmi visszatekintésében.
 
 

Növényvédelmi szempontból a szárazabb periódusok mind 2018, mind 2019 őszén a repce zsenge korában jelentkező kártevőknek, míg a csapadékosabbak a kórokozóknak kedveztek, olvasható a magyarnovenyorvos.hu oldalán. Különösen nagy gondot okozott a kelőfélben levő állományokat tömegesen támadó földibolhák és a keresztesvirágúak bolháinak kártétele, a heterogén növényállományokat csak többszöri kezeléssel lehetett megvédeni. Emellett a kis káposztalégy (Delia radicum) jelenléte okozott még problémát, főként ott, ahol csávázatlan vetőmag került a talajba.

A repcedarázs (Athalia rosae) álhernyói és a levéltetvek károsítását már a nagy tömegű árvakeléseken meg lehetett figyelni, ez a fertőzés azután már áttevődött a friss vetésekre, és az álhernyók rágása, illetve a levéltetvek szívogatása eltartott egészen a tél beálltáig. Szakemberek hívták fel a figyelmet, hogy a sorozatos levéltetűfertőzés nyomán egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a repcékben kialakuló vírusfertőzések, melyek a termés mennyiségére is kihatással vannak.

Kép forrása: Getty Images

A hosszúra nyúlt őszök miatt különösen nagy jelentősége volt a repce regulátoros kezelésének, ami nagy területen két alkalommal is megtörtént, máskülönben fennállt a szárba indulás veszélye. A kétszeri regulátorozás hatása pozitív hatással volt a repce növénykórtani helyzetére, így ott, ahol betartották a vetésváltás szabályait, általában egészséges növényállományokat lehetett látni.

A tavaszi rovarkártevők közül a korai tavaszodás hatására a repceszár-ormányos (Ceutorhynchus pallidactylus) hamar megjelent, ezt rövid időn belül követte a repcefénybogár (Meligethes aeneus), ami az elhúzódó virágzás miatt védekezés nélkül nagy károkat okozott volna. Később még a repce-becőormányos (Ceutorhynchus assimilis) és a repcebecő-gubacsszúnyog (Dasineura brassicae) együttes kártétele okozott problémát.

2019 őszén bőséges idő állt a repce rendelkezésére, hogy kellőképpen megerősödve menjen a télbe. Igaz, hogy havat még alig láttak a vetések, de olyan hideg nem volt ezen a télen, hogy ez kifagyási problémát idézzen elő. Valószínűleg alacsony lesz a kártevők téli mortalitása, ezért tavasszal ismét sok védekezésre kell felkészülni a repcetermesztőknek.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárium 2020 Konferencia

    Az agrárium jelen és jövője

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu