2020. október 24. szombat Salamon

Hírek - Növény

Több a károsító és kevesebb a hatóanyag - De mit lépnek erre a növényvédőszer-gyártók?

Tavaly a márványos poloska Olaszországban 600 millió eurós kárt okozott három kultúrában, és emelni kellett az engedélyezett védekezések számát. Jól látszik, hogy a károsítók egyre nagyobb nyomás alá helyezik a termelőket, miközben a védekezésre egyre kevesebb lehetőségük marad. Milyen válaszokat ad erre a helyzetre a növényvédőszer-gyártás? – ezt a kérdést járta körül a kecskeméti Portfólió Agrárium 2020 konferencia egyik kerekasztal-beszélgetése, ahol a drónos védekezésre is kitértek.
 
 

A Syngenta képviseletében Szabóné József Csilla, a Syngenta növényvédő szer engedélyeztetési vezetője a Portfolio Agrárium 2020 konferencián emlékeztette a hallgatóságot arra, hogy a világon a legszigorúbban az EU-ban szabályozzák a termelést, de az engedélyezés szabályrendszere is szinte teljesíthetetlen elvárásokat fogalmaz meg a fejlesztőkkel szemben. A Syngenta úgy látja, csak akkor fenntartható a mezőgazdaság, ha a gazdálkodás is jövedelmező marad. Hozzátette: „Örülök, hogy növényegészségről beszélünk és nem növényvédelemről. Utóbbit a társadalom méregezésnek bélyegzi, miközben az állatorvoslásban és a humán gyógyászatban alkalmazott készítményeket gyógyszernek hívja. Pedig ezek között sokszor nincs különbség. Minden a felelős felhasználáson múlik” – emlékeztetett a szakember a Portfólió Agrárium 2020 konferencián.

Szabóné József Csilla

Rikk István a Corteva Agriscience marketingvezetője számokkal érzékeltette az európai hatóanyag-kivonás ütemét. Mint kiderült, 2000 óta a felére csökkent az engedélyezett molekulák száma, ezt a tempót a fejlesztés képtelen követni. Átlagosan 11 évbe és 250 millió euróba kerül, mire egy hatóanyagból engedélyezett termék lesz. Nem csoda, ha a legnagyobb cégek sem képesek évente egy újnak mondható hatóanyaggal előállni. A szűkebb szerpaletta viszont növeli a rezisztencia esélyét és csökkenti a potenciális termést. A társadalmi nyomás hatására a Corteva is elmozdult a biostimulánsok kutatásának irányába.

Rikk István

„Mi kezdetektől a biológiai növényvédelemben mozgunk” – említette Najat Attila, a Biocont Kft. ügyvezetője, aki kisebbségben volt a kémiai növényvédelemben mozgó óriás cégek képviselői között. Szerinte természetes, hogy a politikusok a városlakók közül kerülnek ki, ezért nem csoda, ha a szabályok is a városlakók elvárásait tükrözik. „Az egész vetésforgót illetően évekre előre kell gondolkodnia a termelőnek, ahogy a gyártóknak is 10 évre előre kell felbecsülniük a várható trendeket, éppen a fejlesztés időigénye miatt. Minden problémára születik előbb-utóbb valamilyen megoldás, de elismerem, hogy a klórpirifosz kivonása a repcében átmenetileg gondot fog okozni.”

Najat Attila

Kratancsik Elvira a Bayer Crop Science üzletágának engedélyezési vezetője szerint nem az a baj, hogy nem elég aktívak a fejlesztésben a cégek, hanem az, hogy szinte lehetetlen megfelelni az európai ökotoxikológiai előírásoknak. Mivel csökken a védekezés mozgástere, ezért egyre nagyobb szakmai kihívás a növények egészségvédelme.

Olyan komplex, integrált megoldásokat kell kínálnunk a partnereinknek, amelyek személyre és területre szabottan segítik őket abban, hogy eredményesen termeljenek”

– érzékeltette a szakember a szaktanácsadás felértékelődését. Mindebben a vetőmagportfólió nyújtotta lehetőségek, a digitális adatfeldolgozás és döntéstámogatás eszközei is segítséget nyújtanak nemcsak a Bayernél, de a többi cég gyakorlatában is.

Kratancsik Elvira

Hajnal Gábor a BASF Hungária Kft. marketingvezetője szintén kiemelte a digitális eszközök szerepét a fenntarthatóságban, hiszen segítségükkel csak a szükséges hatóanyagmennyiség kerül ki a földekre. Hangsúlyozta, hogy az elkövetkező 10 évben a BASF megkétszerezi a kutatás-fejlesztés tempóját, és 2030-ig 8 teljesen új hatóanyaggal igyekszik előrukkolni. Minderre égető szükség van, hiszen addigra a kalászosok gombák elleni védelméből eltűnhet a ma alkalmazott készítmények 80 százaléka, de a szőlő sem jár sokkal jobban. „Jövőre egy olyan új azol-készítményt mutatunk be, amelyiknek egészen más lesz az ökotoxikológiai megítélése, lévén csakis a gomba sejtfalára fog hatni” – ígérte.

Hajnal Gábor

Felvetődött az a kérdés is, hogy mennyire mostoha a kiskultúrák sorsa a növényvédelemben. A nagy területen termelt növényekre kiadott engedélyeket ezekre is ki lehet terjeszteni bizonyos feltételekkel. Jordán László a Nébih elnökhelyetteseként arról beszélt, hogy több esetben is hivatalból elindították az engedély-kiterjesztési eljárást olyan esetekben, amikor bebizonyosodott, hogy az adott kultúrában nincs alternatív megoldás a kérdéses problémára, és a szükséghelyzeti engedély kiadása nem eredményezett sem toxicitási, sem szermaradék-problémákat. Ám egyszerűbb megoldásnak bizonyult a szükséghelyzeti engedélyek megadása, és ma is ez jellemzi a gyakorlatot. (Megjegyezzük: míg az engedélykiterjesztés éves szinten egy-két tucat készítményt érint, addig a kiadott szükséghelyzeti engedélyek száma akár 100 is lehet egy kritikus évjáratban - agrárszektor.hu.)

Jordán László

Szabóné József Csilla megjegyezte: a kiskultúrák jellemzően igen nagy értéket képviselnek, senkinek nem érdeke, hogy engedélyezett szer híján alternatív megoldásokat keressenek a termelők. Úgy vélte, a hatóság inkább támogatólag, mint tiltólag lép fel az engedélyezésben. Kratancsik Elvira hozzátette: örömmel hallják, hogy minden 6000 hektár alatt termesztett kultúra kiskultúra lesz Magyarországon, ami kiszélesíti az engedélyezés mozgásterét, és szerencsés az is, hogy már az unió déli "zónájára" szabott szermaradék-vizsgálatokat is elfogadja a hatóság.

Hosszú beszélgetés kerekedett a drónos növényvédelem engedélyezésével kapcsolatban. Mint kiderült, a hatóság és a növényvédőszer-gyártók több ponton eltérő információkkal rendelkeznek. Jordán László elismerte, hogy a hatóság ebben a kérdésben a gyakorlat után lohol, de előbb a gödöllői NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet típusminősítéseire vártak, most pedig arra, hogy a növényvédőszer-forgalmazók beadják a kérelmeiket a készítmények drónos kijuttatására. Továbbá a jogalkotás is késlekedik, mert még mindig nem pontosították, hogy a légi növényvédelem szabályai milyen megkötésekkel érvényesek a drónokra is. Végül, de nem utolsósorban: a drónpilótaképzés is szabályozásra szorul. Ha mindez megvan, elképzelhető, hogy 2021-ben legálissá válik a vezető nélküli légi növényvédelem.

Szabóné József Csilla, Rikk István, Najat Attila, Kratancsik Elvira, Jordán László, Hajnal Gábor, Vétek Gábor

A növényvédőszer-forgalmazók megjegyezték: ahhoz, hogy egy engedély-kiterjesztési kérelmet beadjanak, előbb egy sor vizsgálatot el kell végezniük arról, hogy az adott szer drónos kijuttatása biztonságos és hatékony-e ebben a kis lémennyiségben. Ez egyrészt költséges dolog, másrészt lehetetlen is volt tesztelni a készítményeket addig, amíg nem tudták, milyen drónokkal lehet elvégezni a kijuttatást. Jordán László erre úgy reagált, hogy nem érdekes a drón típusa, a fő, hogy a mérések szempontjából kalibrálható legyen. Biológiai készítmények kiszórását pedig egyáltalán nem tiltja semmilyen előírás – válaszolt a Biocont Kft. aggodalmaira.

A Portfolio Agrárium 2020 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu