2022. augusztus 10. szerda Lőrinc

Hírek - Növény

Új őrület hódít a magyarok körében: egyre többen ültetnek ilyen növényeket a kertjükbe

A köztudatból igencsak kikopott az, hogy milyen, ha az ember saját magának termeli meg az élelmiszerek jelentős részét. Nem is kell olyan régen visszamennünk az időben, még a mi szüleink/nagyszüleink is sokat tevékenykedtek a kertekben. Tény, hogy nem került paradicsom és eper télen az asztalra, minden szezonális volt. Manapság egyre inkább szélesednek az igények, minden évszakban mindenféle zöldséget és gyümölcsöt szeretnénk, ami bizony már a minőség és a fenntarthatóság rovására is ment. Az elképesztően növekedő élelmiszerárak azonban újra „divatba” hozhatják a háztáji termelést, hiszen olcsóbb, ízletesebb és sokszor még egészségesebb is az általunk megtermelt alapanyag. És valljuk be, van egyfajta jó életérzése annak, ha egy kellemes nyári reggelen a saját paradicsomunkból falatozgatunk a kertben.
 
 

Nagyon változott a világ nemhogy az utóbbi évtizedekben, de években is. Az 1970-es, 1980-as években óriási divatja volt a zártkerti telkeknek. A Kádár-korszakban ugyanis az egyszerű kisembereknek autóhoz sem volt könnyű hozzájutniuk, a lakásfelújítások is korlátok között mozogtak, a menekülőút pedig egy önálló telek felé vezetett. Több millió ember találta meg itt a saját világát, generációk nőttek fel ebben a szemléletben. Az első nagy változást az 1990-es évek hozták meg, hiszen berobbantak a nagyobb üzletek, szupermarketek az emberek életébe. De minek termesztene valaki bármit, ha egyszerűen besétálhat a boltba és megveheti? Ez a „vallás” egyre csak terjedt, az újabb fordulatot pedig 2020 és a koronavírus hozta meg.

Lejtmenet után fellendülés?

Lapunk a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH) megtudta, hogy az elmúlt évtizedek adatait tekintve elmondható, hogy a háztáji gazdálkodás jelentősége folyamatosan csökkent, az általuk előállított, és elsősorban saját fogyasztásra szánt termékek mennyisége és értéke a teljes mezőgazdaság teljesítményének mostanra már csak alig egy-két százalékát teszik ki. Ezt jól mutatja az, hogy 2010-ben még 370 ezer háztáji tevékenységet folytató háztartás adatait mérték fel, amelyek jellemzően fél hektárnál kisebb mezőgazdasági területet, jellemzően konyhakertet műveltek. Az általuk használt terület, akkor még a teljes mezőgazdasági terület 1,7%-át tette ki, 2016-ra ez az arány 1,0%-ra, a háztáji tevékenységet folytató háztartások száma 210 ezerre csökkent. Éppen emiatt a Hivatal 2020 óta e háztáji tevékenységet már nem is figyelte meg.

Ezzel együtt a kistermelők száma is nagyot zuhant: az 1980-as években például még több mint másfél millió termelő gazdaság működött, ma már azonban a félmilliót sem éri el ezeknek a száma. Egy 2020-ban készített tanulmány szerint még 2005-ben is minden harmadik ember élt olyan háztartásban, amely termelt valamit vagy tartott állatot saját fogyasztásra. Jól megfigyelhető, hogy az állattartás kopott ki először, hiszen azzal van a legtöbb „nyűg”, munka, és ezt követi a növénytermesztés is. Mindehhez persze hozzátartozik az is, hogy a vidék nem volt már annyira vonzó az embereknek, mint korábban, lakásban pedig aligha lehet saját veteményese valakinek. Persze a balkonládákban való termesztés még mindig jó opció, például paradicsomot, paprikát gond nélkül lehet az erkélyünkön is termeszteni.

Mit okozott a koronavírus-járvány?

A 2008-as válság után a kertészetek is nehéz helyzetbe kerültek, visszaesett a fogyasztás. Egyúttal egyre népszerűbbé kezdett válni a környezetvédelem és a fenntarthatóság, sok termelő és vállalkozás úgymond „bezöldült”. Ez volt az első löket, de a koronavírus volt az, ami erre igazán rátett egy lapáttal. 2020-ban berobbant az életünkbe és gyökeresen megváltoztatta az életmódunkat is. A vásárlók rájöttek arra, hogy az ellátóláncok sérülékenyek, ezért egyre többen kezdtek el a kiskertek felé fordulni. Fontos megemlíteni azt is, hogy a lakásba való bezártságot sem viselték jól az emberek érthető módon, újra igény lett a kertes házakra és a kertben való termesztésre.

Mik a slágerek?

Jelenleg gyümölcskorszak váltja fel a tujakorszakot. Az ezredfordulón sok kertészeti termelő még abból élt, hogy örökzöldeket, többek közt smaragdtuját forgalmazott, amiből akár tízezres nagyságrendben is lehetett értékesíteni évente. Csakhogy ez a mediterrán növény nem marad meg a kertekben és ma már minimális a kereslet iránta. A gyümölcsfák viszont igen nagy teret hódítottak/hódítanak maguknak, amit jól mutat az, hogy 10-20 évvel ezelőtt a bodzát, az áfonyát, a somot vagy a kivit csak nagyon kevés embernek lehetett eladni, ma már viszont úgy veszik őket, mint a cukrot. A paprika, a paradicsom és az uborka töretlen népszerűségnek örvend, mind a kertekben, mind az erkélyeken. Ezért is lett felkapott a piacozás, a járvány idején az emberek, amikor csak lehetett, kerülték a tömeget és a zárt tereket. A piacokon a szabad levegőn, friss árut tudtak vásárolni, akár csomagolásmentesen, ami szintén fontosabb volt abban az időben.

Miért lehet vonzó valakinek a háztáji termelés?

Ez a kérdés összetett, igen változó, hogy valaki miért dönt a saját termelés mellett. Van, aki egyszerűen csak szeret a kertben tevékenykedni és élvezi (szó szerint) a gyümölcsét, de fenntarthatósági, környezetvédelmi, egészségügyi és pénzügyi okai is lehetnek. Mindezek mellett nem igényel nagy szaktudást sem, de azért jó pár dologgal tisztában kell lenni, nem lehet csak úgy fejetlenül, utánajárás nélkül belekezdeni a termelésbe. Az növényeknek is megvannak a maguk igényei a fényt, hőt, párát, vizet és tápanyagot tekintve, de ha odafigyelünk és kellő időt, energiát fordítunk rá, akkor egészen biztosan megjutalmaznak minket friss, finom és egészséges terméssel. 

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Agrárszektor Konferencia 2022

    Az év legkiemelkedőbb agráreseménye a hazai szereplőknek!

    Sustainable World 2022

    Ismét jön a fenntarthatósági konferencia szeptember 6-án!