2020. április 6. hétfő Vilmos, Bíborka

Hírek - Növény

Új trendek a növényvédelemben: ezek lesznek a következő évek csodagépei

A 2020-as PREGA Konferencia és Kiállítás második napján tartották meg a növényvédelemmel és növénykondicionálással foglalkozó szekciót. A meghívott előadók a növényvédelmi előrejelzés szerepéről, a drónok mezőgazdasági felhasználásának különféle módozatairól és a földalatti öntözés előnyeiről tartottak prezentációkat. A szekciót Varga Péter, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület alelnöke vezette.
 
 

A szekció Nagy László, a KITE Zrt. fejlesztőmérnökének előadásával kezdődött, aki a növényvédelmi előrejelzés a fenntartható gazdálkodásban betöltött szerepéről beszélt, és bemutatta a KITE Precíziós Gazdálkodási Rendszerének keretén belül létrehozott, folyamatosan fejlesztett, országos szintű, kártevő előrejelzési és döntéstámogató rendszert. Nagy László elmondta, hogy a tömeges növényvédő szer hatóanyag-kivonások és az éghajlatváltozás, valamint ezek következményei új károsító problémákat generálnak, legyen szó a már ismert fajok életmódjának megváltozásáról, vagy egyenesen új, invazív fajok megjelenéséről. A fejlesztőmérnök szerint a növényvédelmi kezelés hatékonyságának egyik kulcsa a megfelelő időzítés, márpedig a 2000-es évek óta az időjárásban egyre extrémebb dolgok történnek, évszakok kezdetei és végei eltolódnak, ez pedig megnehezíti a kezelések időzítését és ütemezését. Ebben nyújthat segítséget a gazdáknak a vállalat országos kártevő előrejelzési felülete, amely számos szenzor, meteorológiai állomás és más automata mérőműszer által összegyűjtött adatokból állít össze átfogó elemzést az állati és növényi károsítók várható helyzetét illetően. A rendszer az áttelelés időjárási feltételeinek elemzésével, a fertőzéshez kedvező időjárási feltételek megfigyelésével és a lappangási idő hosszának kiszámításával képes előre jelezni, ha növénybetegségek megjelenésétől lehet tartani, de az állati kártevők megjelenését is prognosztizálni tudja az áttelelés időjárási feltételinek elemzésével, a tavaszi megjelenés előrejelzésével, valamint hőösszegszámítással a fenológiai előrejelzéshez. A rendszer ezek mellett a védekezés szükségességének eldöntésében, illetve a védekezés időpontjának optimalizálásában lesz majd a gazdák segítségére. Nagy László elmondta, hogy a jelenleg még fejlesztés alatt álló rendszernek lesz egy külső, bárki által használható országos része, és egy helyspecifikus, csak a regisztrált tagok számára elérhető felülete is.

Március 3-án rendezi meg Agrárium 2020 című évindító konferenciáját Kecskeméten a Portfolio Csoport. A konferencia a gyakorlatias szempontokat figyelembe véve ad választ a gazdasági döntéseknél felmerülő fontos kérdésekre. Ha tájékozott akar lenni az új évben, ne hagyja ki az Agrárium 2020 konferenciát március 3-án Kecskeméten!

Ezután Dr. Zalai Mihály, a Szent István Egyetem Növényvédelmi Intézetének docense beszélt a permetező drónok a növényvédelmi szerepéről és lehetőségeiről. Az előadó elmondta, hogy a dróntechnológia már eljutott arra a szintre, hogy a permetező drónok képesek legyenek a megfelelő hatékonyságra, és üzemi méretekben is használhatóak legyenek, de a nem megfelelő beállításokkal még elrontható a szóráskép. Jelenleg a permetező drónok elterjedése előtt kettő - leküzdhető - akadály áll:

  • a drónok hazai gazdálkodási gyakorlatba való beillesztése/optimalizálása
  • a hazai és az uniós jogrendbe való beillesztés, illetve a megfelelő jogszabályi környezet kialakítása

Zalai Mihály ezután részletesen kitért a drónok permetezés során jelentkező előnyeire:

  • talajvédelem – a drónok nem tapossák le a növényeket, és a talaj tömörülésével se kell számolni a használatukkkor
  • nem jelent gondot az állomány magassága – drónok a különböző fejlettségű állományok felé tudnak emelkedni
  • a növényvédelemben és a növénytáplálásban is használhatóak – lehetséges a drón-támogatott tápanyaggazdálkodás

Az előadásból kiderült, hogy egy drónos permetező egységhez a következő eszközökre van szükség:

  • drón
  • akkumulátorok
  • kisegítő eszközök, tartályok, távirányítók, pótalkatrészek
  • egy kisebb monitoring drón
  • akkumulátorok töltésére generátor
  • aggregátor
  • jármű
  • víz
  • növényvédő szer

Egy permetező drón pedig, mint az egység fő része a következő részekből áll:

  • szivattyú
  • csepegésmentes fúvókák
  • szórókeret
  • szintjelző
  • nyomás ellenőrző
  • szűrőrendszer
  • gps/rtk modul

Zalai Mihály ezután elmondta, hogy az ISM és a Farmgép már dolgozik a permetező drónos rendszerek optimalizálásán. Már fejlesztés alatt áll az úgynevezett P.E.A.R.L. rendszer, ami egy dróntöltő állomás lesz, ami folyamatos kapcsolatban lesz a drónokkal és egy felhőn keresztül a felhasználóval, az operátorral, szükség szerint pedig más felhőkkel és a hatóságokkal is. A rendszer képes lesz egyszerre több drónt is kiszolgálni, és pontosan fogja tudni, hogy az adott területre az adott drónnak mennyi permetszerre lesz (még) szüksége, de előnyei közé fog tartozni a biológiai hatékonyság, az üzembiztonság, a felhasználó-biztonság és az ellenőrizhetőség. Zalai Mihály zárásként elmondta, hogy a partnereik és a hatóságok mellett már a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézete is érdeklődik a rendszer iránt.

A szekció folytatásában Frikker Attila, a Duplitec Kft. üzletfejlesztési igazgatója és Gyovai Szabolcs, a PlantaDrone Kft. ügyvezetője beszélt arról, hogy milyen lehetőségei vannak a drónoknak az automatizált növényvédelemben. Frikker Attila elmondta, hogy a globális trendek szerint a drónos növényvédelem lesz a jövő, amit nem lehet megkerülni. A Duplitec Kft. erre a jövőre készül, folyamatosan bővítve az eszközrendszerét. A vállalat portfóliója jelenleg oktatásból, specializált szervizből, fejlesztésből, nagyvállalati megoldásokból, a fogyasztói üzletágból és gyártói együttműködésekből áll. Gyovai Szabolcs elmondta, hogy a drónos automatizált növényvédelem legfontosabb tulajdonsága a gyorsaság lesz. Gyors lesz a felvételezés, a feldolgozás, a döntés és a reagálás. Gyovai Szabolcs arról is beszélt, hogy a monitoring drónok nem fogják helyettünk elvégezni a munkát, csak azt mutatják meg, hol van a probléma. Ezt viszont nagyobb területen, messzebből és gyorsabban tudja elvégezni, mint az ember. A monitoring célja ugyanis a növényborítottságnak, a növények egészségi állapotának, a stressznek és a fenológiai állapotnak a felmérése. És bár az adatfeldolgozás automatikus, a döntéshez még mindig az ember kezében van. Gyovai Szabolcs szerint a drónok talán legnagyobb előnye az, hogy akár 90% feletti szermegtakarításokat is el lehet érni velük, mert az ember egy ilyen drónnal csak oda juttat ki vegyszert, ahová kell.

Dr. Sisák István, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán tudományos főmunkatársa a precíziós gazdálkodás és a drónok alkalmazási területei kapcsán a növényvédelemről és a növénykondícionálásról beszélt. Szerinte a monitoring drónok lesznek a precíziós mezőgazdaság folyamatirányítási rendszerének alapvető eszközei, és az általuk gyűjtött adatok adják majd ennek a rendszernek az alapját. Dr. Sisák István szerint a jövő gazdálkodóinak az adatalapú logika mentén kell elindulniuk, és racionális döntéseket kell hozniuk, vagy növénymodelleket kell használniuk. Ezekben vannak célváltozók (biomassza, termés, levélfelület-index), független változók (genetika, technológia, biotikus és abiotikus környezeti feltételek), függvények (modell struktúra), maga a modell és végül a kalibrálás. Érdekesség azonban, hogy - bár a technológia meglenne hozzá -  mégsem drónfelvételekkel kalibráljuk a modelljeinket, még mindig az űrfelvételek dominálnak ezen a téren. Dr. Sisák István előadása végén a az alábbi következtetéseket vonta le a drónok növényvédelmi szerepét illetően:

  • viszonylag egyszerű dolgokat kell pontosan mérnünk (LAI, magasság, fejlődési stádium)
  • a legérzékenyebb növekedési fázisokra kell koncentrálni
  • a táblán belüli kezelési egységekre eltérő modellek alkalmazhatók
  • a monitoring rendszer megsokszorozhatja a felhasználó tudásának hasznosulását (ez a jelen)
  • ha a növénymodelleket kellően sok adattal tanítottuk, a mezőgazdaság is önvezető módba kapcsolhat (ez már a jövő)

Balassa György, az Agron Technologies Kft. munkatársa a növényvédelemben használható monitoring drónok kapcsán a hazai fejlesztésű vizsgálati megoldásokról tartott beszámolót, amelynek keretén belül bemutatta az AGRO-monitoring döntéstámogató és előrejelző rendszert is. A rendszer az adatgyűjtéshez távolsági spektroszkópiát használ, a mérések pontosságát pedig csak a kalibrálás pontossága befolyásolja. A mérések pontosságának validálására pedig statisztikai módszereket használnak. Balassa György szerint bonyolult számításokkal akár kilogramm/hektár alapon is fel lehet becsülni a növények tápanyag-igényét. Az előadó szerint a drónok jelenleg adatgyűjtésre, valamint fizikális és élettani vizsgálatokra alkalmazhatóak, de a jövőben használhatjuk majd őket hozambecslésre, beltartalom becslésére, betegség előrejelzésre és patogén azonosításra, fenotipizálásra, a munkafolyamatok automatizálására, differenciált permetezésre és makroelem ellátottság becslésére.

Török Gyula, az Agrobot Kft. tulajdonosa arra a kérdésre kereste a választ, hogy a jövőben a drónok a permetezésben és/vagy a monitoringban játszanak-e nagyobb szerepet, valamint bemutatta az ABZ DRONE saját fejlesztésű, egyedi szórórendszerét is. Török Gyula a mezőgazdasági drónok szerepét a folt- és állománykezelésben, a nehezen megközelíthető táblákra történő kijuttatásban (növényvédőszerek, lombtrágya, baktériumtrágya) és a monitoring elemzésekben látta. Azt viszont szerinte nincs eléggé hangsúlyozva, hogy a drón csak egy szállítóeszköz, ami kijuttatja a permetező anyagot a helyszínre, de a kezelés sikeressége a permetezőeszközön múlik. A piacon elérhető legtöbb drón hidraulikus permetezőrendszerrel van ellátva, ami csak 50%-ban képez megfelelő méretű cseppeket. Mivel a permetezés során az apró cseppekből ugyanannyi permetlével nagyobb területet lehet lefedni, nem mindegy, mekkora cseppeket képez a rendszer. Török Gyuláék ezért egy olyan, tökéletes szórórendszer megalkotását tűzték ki célul maguk elé, ami szabályozható, és képes az egységes, 100%-ban megfelelő cseppméret képzésére. Az eredmény egy olyan permetezőrendszer és drón lett, ami több mint 6 hektárt tud óránként (és drónonként) kezelni, az irányított léátfolyásnak és a szabályozható cseppképzésnek köszönhetően pedig 30-50%-kal kevesebb növényvédőszerre van szüksége, a vízmegtakarítása pedig több mint 90%-os. Szántóföldön 8-15 liter/hektár lémennyiséggel dolgozik, szőlőben 20-40 liter/hektárral, foltkezelésnél pedig akár 90%-os is lehet a vegyszermegtakarítás.

A szekció utolsó előadását Sziklai Gábor, a Netafim Ltd. munkatársa tartotta, aki a földalatti precíziós öntözés és a tápanyag-utánpótlás gyakorlati módszereiről beszélt. Az előadó a bevezetőjében szóvá tette, hogy a precíziós gazdálkodás során szinte mindenki csak a gépekre és a növényvédelemre fókuszál, pedig a gazdálkodás egyéb területein is komoly eredményeket lehet elérni, például a precíziós öntözéstechnológiában, hogy csak egy példát mondjon. Sziklai Gábor ezután arról beszélt, hogy a földalatti öntözés előfutára a csepegtetéses mikroöntözés volt. A földalatti rendszert a 2000-es évek elején találták fel, és abban rejlik a legnagyobb előnye, hogy pont a megfelelő mennyiségű vizet és tápanyagot lehet vele kijuttatni a növényekhez, aminek következtében ahhoz képest is gyorsan megtérül, hogy a hagyományos rendszereknél drágább. A rendszer közvetlenül a gyökérzónába juttatja a szükséges mennyiségű vizet és/vagy tápanyagot, telepítésével pedig az érintett tábla 100%-a öntözhetővé válik, a nyomáskompenzált szifonos megoldásnak köszönhetően még a domborzat se jelent többé problémát. Sziklai Gábor elmondta, hogy Magyarországon ez a technológia csak két éve van jelen, pedig bizonyítottan magasabb hozamot eredményez, mint a föld feletti öntözési rendszerek használata. Az előadó végül arról is beszélt, hogy a Netafim Ltd. a földalatti öntözőrendszerek telepítésének során teljeskörű szolgáltatást nyújt az előzetes tervezéstől a kivitelezésen át a vevőszolgálati támogatásig.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu