2020. március 30. hétfő Zalán

Hírek - Növény

Zseniális: ezzel a módszerrel termesztenek zöldséget a profi holland gazdák

A hollandiai Campus Almkerk egy olyan különleges hely, ahol pixeles, vagy pontgazdálkodást folytatnak. Minden egyes „tábla” pontosan 100 négyzetcentiméteres, a különféle növények egymás mellett nőnek, az pedig a fogyasztó döntésén múlik, milyen zöldségek kerüljenek ki a földből.
 
 

A modern mezőgazdaságra jellemző monokultúrás növénytermesztés gyengíti a biodiverzitást és védtelenebbé teszi a növényeket a betegségekkel szemben, ráadásul a termesztőknek emiatt gyakran többféle növényvédőszert kell használniuk, ha rendes hozamokat akarnak a földjeiken. Kell lennie egy jobb eljárásnak, gondolta Simone és Arend Koekkoek, még 2016-ban. Vettek egy tízhektáros gazdaságot a hollandiai Almkerkben, és megalapították a Campus Almkerket, ahol különféle cégek kísérletezhetnek a fenntartható növénytermesztési módszerekkel, írta meg a Future Farming.

Március 3-án rendezi meg Agrárium 2020 című évindító konferenciáját Kecskeméten a Portfolio Csoport. Az esemény napirendjére tűzi azokat a legfontosabb idei támogatási, jogszabályi, piaci, jövedelmezőségi és innovációs változásokat, amelyek ismeretére az agrárgazdaság szereplőinek feltétlenül szükségük lehet az eredményes gazdálkodáshoz. A konferencia a gyakorlatias szempontokat figyelembe véve ad választ a gazdasági döntéseknél felmerülő fontos kérdésekre. Ha tájékozott akar lenni az új évben, ne hagyja ki az Agrárium 2020 konferenciát március 3-án Kecskeméten!

A gazdaság egy részén pontgazdálkodás folyik. A talajt 10x10 centiméteres „minitáblákra” osztották fel, és minden ilyen táblába csak egy növényt ültetnek, vagy – nagyobb méretű növény esetén – egy növény több táblát is elfoglalhat. A különféle növények egymás mellett növekednek. A pontgazdálkodás csak a robottechnológiának köszönhetően működhet, mondta Simone Koekkoek. Egy robot végzi az ültetést, tűpontos precizitással. Az ültetés során a robot egy tartályba felszívja a magokat, majd a tábla egy meghatározott pontján a földbe juttatja azokat. Azt, hogy hol mi fog nőni, egy GPS-alapú rendszer dönti el, így hatékonyan és biztosan keverednek a növények.

A rendszer számos előnnyel bír, állította Simone Koekkoek. "Mivel többféle növényt termesztünk itt, jóval több rovar látható, és érezhetően javul a biodiverzitás. Nem használunk se növényvédőszereket, se műtrágyát. A talaj és a növények maguktól maradnak egészségesek." Jelenleg 50 magánszemélynek termelnek, egy étteremnek és egy utrechti kórháznak. Ezek a miniföld-bérlők mondják meg, hogy milyen növényeket szeretnének itt látni, a Campus Almkerk pedig teljesíti a kívánságukat. A vállalkozás folyamatosan fényképezi a növényeket, és tölti fel a képeket az internetre, így a vevők naprakész információkkal rendelkeznek arról, hogy hogyan áll a veteményesük.

Simone Koekkoek szerint ez a pontgazdálkodás az élelmiszertermelés egy újszerű megoldása. Szerinte a második világháború után Európánan az vált az egyik legfontosabb feladattá, hogy minél több élelmet termeljenek, hogy ne éhezzenek az emberek. Manapság a fogyasztói elvárások megváltoztak, egyre fontosabbá válik a fenntarthatóság kérdése, és a pontgazdálkodással az emberek fenntartható módokon termelhetnek élelmet maguknak.

Fotó: Campus Almkerk

Arend Koekkoek rámutatott arra, hogy jelenleg még nem áll rendelkezésre a megfelelő technológia ahhoz, hogy a pixelgazdálkodás nagyobb méretekben is megvalósítható legyen. Arend Koekkoek arról is beszélt, hogy az első robotjuk, a Pixel Farming Robot Zero egy karral rendelkezett, és egy év során 2000 négyzetméternyi területet tudott megművelni. Ezt a robotot fejlesztették tovább. A mostani verzió, a Robot One, már tíz karral rendelkezik, és az ültetés mellett önállóan tud gyomlálni, és naponta akár 5-10 hektáron is képes ellátni ezt a feladatot.

A Campus Almkerk jelenleg olyan organikus termelést folytató gazdákat keres, akik kibérelnék a gyomláló robotot egy évre. Arend Koekoek elmondta, hogy meg akarják tudni, hogyan boldogulna a Robot One 1000 hektáron, és a tapasztalatok fényében fejlesztenék tovább, hogy már ne csak az ültetésre és a gyomlálásra legyen képes, hanem a betakarításra is. Elméleti szinten a pixelgazdálkodással akár százezer eurónyi növényt is meg lehet termelni hektáronként, mondta Arend.

Nemcsak a Campus Almkerk, de a Wageningeni Egyetem is kísérletezik a pontgazdálkodással, épp úgy, ahogy a sávos, a tömbösített és a vegyes termesztéstechnológiákkal is. A pixelgazdálkodás ezeken is túlmutat egy lépéssel. Az egyetem kutatói megfigyelték, hogy a sávos termesztésnél a betegségek annál kevésbé terjednek, minél keskenyebbek a sávok, a biodiverzitás pedig nyilván annál nagyobb, minél többféle növényt termesztenek egymás mellett. A tudósok szerint még sok kutatásra és kísérletezésre lesz szükség ahhoz, hogy kiderüljön, mely növények együttes termesztése hozza a legjobb eredményeket.

(A cikkben felhasznált fotók és videók a Campus Almkerk tulajdonát képezik.)

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu