Ez hozhatja az igazi meglepetést: mégis lesz magyar narancs?

agrarszektor.hu
Az éghajlat megváltozása erősen kihat a mezőgazdasági termelésre. Új növényfajok megjelenésétől talán nem kell tartani, arra viszont bizton számíthatunk, hogy az eddigiek termesztése jelentősen megnehezül. A búzánk és kukoricánk megmarad - de mi lesz, ha kuriózummá válik a burgonya, vagy öntöznünk kell a szőlőt?

Már csak néhány nap és jön az Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét - Ne hagyja ki!

A résztvevők 15% kedvezménnyel regisztrálhatnak két új májusi agrár konferenciánkra, az AgroFood 2024 és AgroFuture 2024 konferenciára!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

A klímaváltozás az egész bolygón érezteti a hatását, az előrejelzések sem túl szívderítőek. Japánban a rizstermesztést lehetetleníti majd el a század végére prognosztizált 2-4 fokos átlaghőmérséklet-emelkedés, míg a Pó termékeny völgyéből a vízigényes paradicsom tűnhet el. Franciaország, Chile, Ausztrália és Kalifornia a közeljövőben a bortermeléshez lesz túl meleg, a szőlőtermő területek így északabbra tolódnak. Hamarosan svéd borokat iszunk?

Máskor vetünk

A Kárpát-medence éghajlata már a 21. század második felében érezhetően melegebbé és szárazabbá válhat a mainál, az igazi gondot viszont az jelenti majd, hogy megnő az extrém időjárási események gyakorisága - véli Láng László akadémiai doktor, akinek a kalászos gabonák nemesítése a kutatási területe. A hosszabb hőségperiódusok mellett problémát jelent majd a hirtelen lezúduló sok eső is. A vizet aligha a gabonafélékre kellene pazarolnunk, inkább a zöldségekre, gyümölcsökre és takarmánynövényekre, amelyek az emberi fogyasztásban, illetve a haszonállatok etetésében játszanak fontos szerepet.

Láng László szerint nem kell attól tartani, hogy a napraforgót kiszorítja az olíva, vagy megjelenik a magyar narancs és gyapot, inkább a jelenlegi növényeink termesztése nehezül meg, és a fajtákon belül lehetnek bizonyos eltolódások. A szélsőséges időjáráshoz jobban alkalmazkodó, stressztűrő növények között a hazai fajták vélhetően előretörnek, feltéve, hogy a magyar nemesítés olyan kondícióban lesz pár évtized múlva is, hogy itt állítsák elő a termesztésbe vett fajtákat. Az őszi vetésű kalászosok még inkább előnyben lesznek a tavasziakkal szemben, míg a tavaszi árpa és társai a mostaninál is jobban visszaszorulnak.

Más kultúrák

Az Európai Unió mezőgazdasága tavaly és idén is összességében jó évet zárt, a század második felében azonban komoly gondokkal nézhetünk szembe, ha nem lépünk időben. Magyarország két legfontosabb terménye, a búza és a kukorica termésátlaga például 30 százalékkal is csökkenhet 2070-2100 közt több tanulmány szerint.

Otrok György, az IKR Agrár terménykereskedelmi üzletág igazgatója úgy gondolja, hogy a jelenlegi magyarországi vetésszerkezetre nem az éghajlat melegebbé válása jelenti a legnagyobb veszélyt, hanem a versenytársak további erősödése. Az oroszok például évi 40-50 millió tonna gabonafelesleggel rendelkeznek, így ők irányítják a piacot. Mi mennyiségben soha nem tudjuk felvenni velük a versenyt, máshol kell tehát bizonyítanunk, és a minőségi termelésre koncentrálnunk. Ma több beruházással lehet ugyanannyi terményt előállítani, mint korábban, de termelni mostohább körülmények között sem lehetetlen feladat.

Agrárszektor 2017 - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban
A cikk teljes terjedelmében az "Agrárszektor 2017 - Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványban jelent meg. Keresse a Portfolio könyvesboltban vagy az újságárusoknál!

A cikk saját termék népszerűsítését szolgálja.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?