Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!
Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!
Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!
A MÁSZ tájékoztatása szerint ismét terjed Európa több országában a kéknyelv-betegség, amely a kérődző állatállományt, elsősorban juhokat, szarvasmarhákat és vadon élő kérődzőket veszélyezteti. Hazánk mellett a szomszédos országok közül már csak Szlovénia és Szlovákia mentes a betegségtől - olvasható az Infostart oldalán. Wagenhoffer Zsombor, a szövetség ügyvezető igazgatója elmondta: a megbetegedés nem új keletű, a 2000-es évektől már Európában megjelent ez a betegség, noha korábban egzotikus megbetegedésnek tartották, és azt feltételezték, hogy mivel egy elsősorban Afrikában honos törpeszúnyog terjeszti, így nem is fog nálunk elterjedni. A klímaváltozással és a növekvő ember- és állatforgalommal azonban mégis megjelent. Magyarországon először 2008-ban, aztán 2014-ben, amely után csak 2021-ben kapott kéknyelv-mentes státuszt az ország.
A kéknyelv-betegség szempontjából nehéz év volt 2024, mert nagyon sok helyen terjedt ez a betegség. Már 36 vírustörzset különböztetnek meg, az Európai Bizottság ezek közül 26-ot vett nyilvántartásba, és ebből három törzs van most jelen Európában
- mondta el Wagenhoffer Zsombor.
A szakember arról is beszélt, hogy a megjelent törzsek ellen most engedélyezték az új vakcinákat, amelyek hatékonyak. Ez viszont csak azt jelenti, hogy ezek nem adnak teljes védelmet, de az alkalmazásukkal gyengébb vagy tünetmentes lesz a betegség lefolyása. Wagenhoffer Zsombor kiemelte, hogy
ez a megbetegedés a kérődzőkre veszélyes, a juh és a szarvasmarha fogékony rá, de a vadon élő kérődzőkre is veszélyes, gondot azonban a gazdasági haszonállatoknál okozhat.
A MÁSZ elnöke a védekezésről elmondta, hogy Európa eleinte érzékenyen reagált a megbetegedésre, és nem engedtek be azokból az országokból a terméket vagy az állatot, ahol felütötte a fejét. Mostanra már az utóbbi időszakban az Európai Bizottság „elengedte” ezt a betegséget, és nem rendel el kereskedelmi korlátozások az Európai Unión belül, viszont az unión kívüli országok esetében fontos szempont, hogy a kéknyelv-megbetegedéstől mentes-e egy ország.
A kór a juhoknál akár 5%-os elhullást is okozhat, de ez nagyban függ az állomány immunstátuszától - magyarázta a szakember -, míg a szarvasmarháknál lázzal, átmeneti néhány napos vagy hetes tejtermelés-csökkenéssel jár a megbetegedés, amely állatról állatra nem terjed, viszont a törpeszúnyogok - a vektorok - a vírust ürítő állatokról továbbviszik a fertőzést.
Most azért vagyunk egy kicsit idegesebbek, mert jön az az időszak, amikor ez a vektor elkezd repülni, és a nyári és az őszi időszakban jellemzően terjed ez a betegség
- emelte ki Wagenhoffer Zsombor.
