Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!
Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
Összességében 4,5 millió hektárra becsülik a szennyvízzel locsolt termőterületeket Földünkön, ami nagyságrendileg Magyarország szántóföldjeinek egészével egyenértékű. Ha viszont a városi felhasználásából eredő és a mezőgazdaságban öntözési céllal alkalmazott szennyvizet is hozzászámoljuk, akkor mindez a 36 millió hektárt is elérheti. Ez körülbelül 50 százalékkal több, mint eddig sejtették - állítja egy közelmúltban született, az Environmental Research Letters című szaklapban megjelent tanulmány.
Megdöbbentő, de a globálisan keletkező szennyvíznek még mindig csupán 10 százaléka kap ilyen-olyan kezelést. A legnagyobb vízfelhasználó és hulladéktermelő a mezőgazdaság. A gazdák által öntözésre használt, tisztítatlan szennyvíz nemcsak a talaj termőképességére, élővilágára jelent veszélyt, de a különféle káros baktériumok, vegyszerek, nehézfémek a zöldségeken és gyümölcsökön keresztül az emberi szervezetbe is bekerülhetnek.
A szennyvíz alkalmazását a termelésben általában anyagi okok mozgatják, tehát nem feltétlenül a "kényelmesség" viszi rá a gazdálkodókat. Mexikóban például a farmerek egy alkalommal még tiltakozni is kivonultak egy épülő szennyvíztisztító ellen, amely - véleményük szerint - kivonja a "hasznos" tápanyagokat a vízből, ami miatt nekik több műtrágyát kell szétszórniuk a földjeikre.
Ennél nagyobbat nem is tévedhetnének, hiszen a háztartásokban, vagy az állattenyésztés révén keletkező folyékony hulladékokban veszélyes baktériumok, zsírok, olajok, biológiailag bomló szerves szennyezőanyagok, nitrátok, foszfátok, nehézfémek, gyógyszermaradványok is sűrűn előfordulnak, ezért csak többlépcsős kezelési folyamat végén lehetne visszajuttatni a környezetbe.
A fentiek tükrében nem csoda, hogy a Mexikóból az Egyesült Államokba szállított sárgadinnyék a közelmúltban komoly megbetegedéseket okoztak, mert - mint kiderült - szalmonella baktériummal voltak fertőzöttek. Ráadásul ez csak egyetlen példa a sok közül, és bármikor kitörhet egy komoly járvány, hiszen Mexikó mellett Kína, India, Pakisztán és Irán is a szennyvízzel szívesen öntöző országok közé tartozik.
