Brüsszel is rábólint: Megengedőbbek a versenyszabályok az agrárgazdaságban

Phil Hogan, a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős biztos kijelentette: „A piacorientált szakpolitikai környezetben döntő fontosságú, hogy erősítsük a mezőgazdasági termelők élelmiszer-ellátási láncban betöltött pozícióját. A jelentés rávilágít arra, hogy a mezőgazdasági és a versenyjog egymást kiegészítve miként járul hozzá a termelők és a fogyasztók számára egyaránt méltányos és hatékony megoldások kialakításához. Ne feledjük, hogy a versenyjog különös figyelmet fordít a mezőgazdasági termelők védelmére. Az elismert termelői szervezetek segíthetik e termelők élelmiszer-ellátási láncban betöltött pozíciójának erősödését.”

Az európai versenyhatóságok munkája a következő területeken érvényesül:

• Az agrárgazdaságban feltárt versenyjogi jogsértések csaknem fele ármegállapodással volt kapcsolatos. E megállapodások többnyire versenytárs feldolgozók között jöttek létre a nagykereskedelmi ár rögzítése céljából (például a cukor és a liszt esetében), vagy feldolgozók és kiskereskedők között a kiskereskedelmi ár rögzítése céljából (például a tejtermékek, a hús vagy a napraforgóolaj esetében). Más jogsértések a kibocsátással, az információcserével vagy a piacok felosztásával voltak kapcsolatosak.
• Egyes tagállamok néha megkísérelték korlátozni bizonyos mezőgazdasági termékek más tagállamokból való behozatalát. Több európai versenyhatóság megvizsgált és megszüntetett számos olyan kollektív szerződést, amelyek esetében a mezőgazdasági termelők például meg akarták akadályozni, hogy tagállamuk piacán más tagállamok termelői is értékesíthessék termékeiket.
  
• Az európai versenyhatóságok iránymutatást adtak a mezőgazdasági termelőknek, más gazdasági szereplőknek és a kormányoknak arról, hogy az ágazatban miként kell értelmezni és alkalmazni a versenyszabályokat, például az árak ágazati szervezetek általi közlése kapcsán. Az európai versenyhatóságok emellett ágazati vizsgálatokat végeztek az ellátási lánc működésével kapcsolatban, különös figyelmet fordítva a lánc ártranszmissziós funkciójára, illetve a mezőgazdasági termelők és a lánc egyéb szereplői közötti alkupozíciós erőegyensúlyra.

A jelentéssel a Bizottság első ízben értékelte specifikusan a versenyszabályok mezőgazdasági ágazatban való alkalmazását.

A versenyszabályoktól való eltérés lehetőségei

Az elismert termelői szervezetek és az elismert szakmaközi szervezetek segíthetik a mezőgazdasági termelők piaci pozícióinak erősödését, és hozzájárulhatnak az élelmiszer-ellátási lánc hatékonyságának növeléséhez. A termelői szervezetek állami hatóságok általi elismerése igen gyakori a zöldség- és a gyümölcságazatban, ahol a termékek csaknem 50%-át termelői szervezetek forgalmazzák, de a tej-, a hús-, az olívaolaj- és a gabonaágazatban is. Az EU-ban emellett 128 elismert szakmaközi szervezet működik, a legnagyobb számban Franciaországban és Spanyolországban.

A jelentés megerősíti, hogy az agráripar rendelkezésére álló ágazatspecifikus eszközöket az egész ágazat javára használják:

• a cukorágazatban széleskörűen alkalmazzák az értékmegosztási mechanizmusról való önkéntes megállapodások lehetőségét,
• a borágazatban gyakran alkalmazzák a piaci stabilizációs intézkedéseket,
• a sajt- és a sonkaágazatban kínálatszabályozási intézkedéseket vezettek be az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termékekre.

A Bizottság a jelentésből nyert információkat felhasználva további konzultációkat folytat majd a jövőbeli szakpolitikai döntésekről. Emellett fokozni fogja piacfelügyeleti tevékenységét, különösen a belső piacot szegmentáló kollektív megállapodások tekintetében.