Már csak néhány nap és ismét együtt a hazai agrárszakma az Agrárszektor konferencián Siófokon!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Nagy István, Áder János, Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
2030-ra a mostani szint felére akarja csökkenteni az Európai Bizottság a növényvédőszerek használatát és a termőföldek minimum 25%-án javasolja a biogazdálkodást a mostani 8%-kal szemben. Hárommilliárd új fa elültetését szeretnék elérni az Unió országaiban, miközben felére akarják csökkenteni a baktériumölő szerek, köztük az antibiotikumok használatát, többek között ez szerepel Brüsszel szerdán ismertetett új élemiszerpolitikai terveiben, amelyeket a tagországoknak kell szentesíteniük, írta meg az Infostart.
A Földtől az asztalig (Farm to fork, F2F) néven is emlegetett politika kapcsolódik az Unió klímaterveihez. Brüsszeli adatok szerint ugyanis a mezőgazdaság adja az uniós emisszió egytizedét. Frans Timmermans bizottsági alelnök, a Green Dealként ismert politika felelőse azzal próbálta népszerűsíteni a tervet, hogy az segíthet az Uniónak magához térnie a koronavírus-pandémia okozta sokkból és közel 2 ezer milliárd euró értéket termelhet.
A bizottság szerint a biogazdálkodás felfuttatása hektáronként 10-20 százalékkal több állást kreálhat, mint a hagyományos mezőgazdaság, említette meg a MarketWatch portál. A környezetvédelmi és klímakérdések hanyagolása extrém időjáráshoz vezethet és átlagban 2%-kal csökkentheti az uniós GDP-t, tette hozzá a biztos, aki harapófogóban érezheti magát, mert a javaslatnak egyaránt nekimentek a gazdák és a környezetvédelmi aktivisták is.
A COPA-COGECA európai gazdaszövetség szerint mindez "támadás az európai mezőgazdaság ellen, és nem veszi figyelembe a Covid-19 teremtette helyzetet. A gazdáknak egyedül kell magukra vállalni a klíma és környezetvédelem költségeit", ami jövedelem kiseséshez vezethet. Közben a klíma- és környezetvédelmi aktivisták, köztük a Greenpeace, viszont méginkább változásra kényszítenék a gazdálkodókat. Ők azért bírálták a tervet, mert Brüsszel úgymond nem tesz eleget a hústermelés és a húsfogyasztás mérsékléséért.
A Bizottság végre elfogadta, hogy a tudomány szerint a hústermelés és -fogyasztás káros az egészségre, pusztítja a környezetet és klímakatasztrófához vezet, de úgy döntött, hogy nem tesz ellene semmit, szólt a Greenpeace - Európa egyes részein valószínűleg nem sok szimpátiával fogadott - véleménye. Különösen mivel a program szerint az Unió földjeinek és tengereinek 30%-át olyan védett övezetté kell formálni, ahol helyreáll a biodiverzitás. A kampányszervezet gyávasággal is megvádolta az Uniót, amiért az nem állítja le a néhány millió eurós támogatást, amit a hús reklámozására fordít, miközben az aktivisták szerint milliárdok mennek el a hús túltermelésének dotálására is.
A Covid-19 járvány közben egyaránt sújtotta a hagyományos és biogazdákat. Előbbiek számára a műtrágyához és növényvédő szerekhez való hozzáférés vált nehezebbé a szállítási láncok akadozásával. A biotermelők pedig azt látták, hogy a karanténokat kísérő pánikvásárlások idején az ő drágább termékeik közül sok a polcokon maradt. Úgy tűnik, az új agrárpolitika részeként egyes európai pénzeket a biogazdálkodás támogatására fordítanak, de kérdés, hogy ez elég lesz-e arra, hogy váltásra ösztökéljék a "hagyományos" gazdákat.