Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!
Regisztráljon most még EARLY BIRD áron!
Már az Országgyűlés előtt van az T/1846-os törvényjavaslat, amely több földügyi tárgyú törvényt is módosítana. A földforgalmat érintő módosítások végleges formájukat azonban csak törvényjavaslat elfogadásával nyerik el - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Mivel vélhetően rengeteg gazdálkodót fognak érinteni a változások, érdemes megnézni, melyek a törvényjavaslat főbb módosítási pontjai.
Meg fog változni a helyben lakó fogalma: a jelenlegi megfogalmazás szerint helyben lakó „az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik”, vagyis eddig az ún. életvitelszerű lakóhely fogalmát használták annak meghatározására, hogy mit is jelent a helyben lakás. De mi is az a lakóhely? Erre a kérdésre, a természetes személyek esetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 5. § (2) bekezdésében található a válasz. Eszerint „a polgár lakóhelye annak a lakásnak vagy szállásnak […] a címe, amely a polgár állammal, továbbá a természetes és jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel való hivatalos kapcsolattartása, valamint lakóhelyhez kötött jogai és kötelezettségei megalapozásául szolgál.” Ez tehát a lakóhely 2022. január 1-től hatályos fogalma, ami lényegében a különböző személyekkel - ideértve az államot is - való kapcsolattartásra szolgáló címet jelenti. Ehhez a (lakó)helyhez társult az „életvitelszerűség” követelménye, ami elvárt volt a helyben lakás tényén alapuló előjogok érvényesíthetőségéhez.
A módosítással az életvitelszerű lakóhely fogalmát váltja fel az életvitelszerű lakáshasználat fogalma, mellyel a Földforgalmi tv. helyben lakó fogalmát lényegében összehangolják az Nytv. 2022. év elején megváltozott rendelkezéseivel, ugyanis ennek módosítását követően a lakóhely fogalma már nem követeli meg a tényleges, életvitelszerű ottlakást, hanem pusztán adminisztratív célt szolgál, míg a Földforgalmi tv. az elővásárlási, előhaszonbérleti joggyakorlás bizonyos eseteihez kifejezetten az életvitelszerű, tényleges ottlakás feltételét írja. Szintén a helyben lakó fogalmát érinti az a módosítás, melynek köszönhetően az ugyanazon hegyközséghez tartozó településeken lakó jogosultakat ezentúl megilletik a helyben lakáshoz fűződő jogok. Ez a módosítás - értelemszerűen a helyben lakó szomszéd - fogalmánál is átvezetésre kerül, azonban ott egy további pontosítást eszközöl a jogalkotó. Ezentúl a helyben lakó szomszéd tulajdonában vagy használatában álló földnek, amelyre alapozza a szomszédságot, már legalább egy éve a tulajdonában vagy a használatában kell, hogy legyen.
A szerződések, illetve az elfogadó nyilatkozatok szerkesztésekor fontos odafigyelni arra a jövőben, hogy a Földforgalmi tv. 13-15. §-ban foglalt a szerző fél tekintetében jogosultsági feltételként előírt kötelezettségvállalások és nyilatkozatok megtétele mellett a szerző fél által megjelölt elővásárlási jogosultsághoz kapcsolódóan törvény által előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat is meg kell tenni a szerződésben. Értelem szerint ugyancsak meg kell tenni az ilyen tartalmú nyilatkozatokat az elfogadó nyilatkozatban is. Szintén a szerződéses tartalom kialakításakor kell szem előtt tartani a jövőben, hogy a szerződésnek majd tartalmaznia kell a földhasználat időtartamára és ellenértékére vonatkozó tájékoztatást is, ha a földet hatályos vagy a szerződéskötés időpontjában még hatályba nem lépett földhasználati szerződés érinti. Tehát a földhasználatra vonatkozó tájékoztatás nem maradhat ki a szerződésből, akkor sem, ha a már megkötött földhasználati szerződés majd csak egy jövőbeni időpontban lép hatályba.
Közel egy éve már, hogy a földhivatalok a hozzájuk jóváhagyásra benyújtott szerződéseket először 15 napon belül, az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából megvizsgálják és ellenőrzik. Újdonság most, hogy miután a hatóság megállapítja a közzétételre való alkalmasságot és elrendeli a szerződés közzétételét, ezzel egyidejűleg megkeresi a föld fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása tényének feljegyzése érdekében. A szerződéses felek számára kedvező az az újítás is, hogy abban az esetben, ha a jegyző által megküldött okiratokból a hatóság az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértését állapítja meg, akkor a jövőben már nem a jóváhagyás megtagadásáról dönt, hanem 15 napon belül elrendeli a szerződés ismételt közzétételét.